Az NSA primitíven használta a begyűjtött adatokat

„Öt éve jelent meg a Villanások, azóta kirobbant az NSA-botrány. Változott emiatt a véleménye a saját munkájáról?

Az egyik következménye az volt, hogy teljesen abbahagytuk az emberi mozgással kapcsolatos kutatásokat. Most utólag visszatekintve úgy érzem – és erre egyre több jelzés van –, hogy a mi részünkről, a tudósok részéről túlreagáltuk a dolgot. A titkosszolgálatok ugyanis nem értenek ahhoz, amihez mi. Minden jel arra mutat, hogy valóban óriási adatmennyiséget gyűjtenek be, de nagyon primitíven használják. Nincsenek meg azok az eszközeik, módszereik, amiket a tudományos közösségünk kidolgozott. Azért is mondom ezt meggyőződéssel, mert nem látok semmilyen mozgást a közösségünkből abba az irányba. Tőlünk nagyon sok ember – diákok, kollégák – elment a Facebookhoz, a Google-höz, a Twitterhez, de az NSA-hez tudomásom szerint senki. És minden hír, ami Snowden révén kiderült, azt erősítette, hogy nagyon primitív adatfelhasználás zajlott, inkább maga a gyűjtés volt probléma.

Tehát nem került olyan helyzetbe, hogy rádöbbent, az ön kutatási eredményeit megfigyelésre használták?

Nem, de sok dolog még mindig nem nyilvános, és régebben az érdeklődés szintjén sokszor kaptunk azért látogatást két-hárombetűs intézményektől – ezek többnyire úgy voltak prezentálva, hogy valamilyen kutatáshoz kértek tőlünk segítséget. Így az NSA-ügy mégis komoly erkölcsi dilemma volt nekünk, és elég volt ahhoz, hogy azt mondjam, ideje mással foglalkozni. A következő nyáron az utolsó diák is, aki emberi mozgással foglalkozott, befejezte a szakdolgozatát, és ebben a témában nem indítottunk új kutatást. Egyébként a kutatók felelősségéről írtam egy állásfoglalást is, amikor az ügy kirobbant.”