„Magyarország most a befektetők körében egyre »jobb sztori«: senki sem a növekedés létéről, hanem annak mértékéről vitázik. Márpedig jelenleg ez bravúr: pillantsunk csak rá más feltörekvő piacok helyzetére, vagy éppen az eurózóna gyengécske teljesítményére. Eközben belátható időn belül jöhet a várva várt feljavítás is a hitelminősítők részéről. Az államháztartási helyzet pedig kiegyensúlyozott.
A reálgazdaság azonban csak akkor »indul be« hosszabb távon, és akkor lesznek beruházások, új munkahelyek, ha majd a bankok is hiteleznek. Valószínűleg a vállalati és háztartási banki kölcsönök felfutására még egy évet várnunk kell, miután a 2015-ös esztendő alapvetően a devizahitelek forintosításáról szól, amely korántsem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolnák, valamint arról, hogy eközben átállnak majd a hitelintézetek a »fair bankolásra«.
Itt kell megjegyezni, hogy a devizahitelek forintosítását megelőző gazdaságpolitikai intézkedések helyességét, praktikusságát éppen a svájci frank felértékelődése kapcsán kialakult devizapiaci vérfürdő igazolta. A hátteret sok-sok összetevő bonyolítja – például, hogy »adja« oda a jegybank a devizatartalék egy részét, továbbá miért kellett előre rögzíteni az árfolyamot –, azonban leginkább a végeredmény számít.
Miközben a bankok a 2008-as válság óta különösen nem népszerűek, szükség van rájuk. Elsősorban hitelezési tevékenységük bővítésével tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedés fenntartásához. E téren pedig a következő évtől kezdve pozitív elmozdulásra számíthatunk. Szó se róla, a forintosítás kapcsán tőkéjük egy részét pótolni kell, azonban a hiteltöbblet 2016-tól garantálható.”