Bevándorlás

„Ez csak a szokásos elmebetegségek egyike. S ne feledjük, hogy a schengeni egyezmény, miközben megszüntette a belső határokat, megszigorította az EU külső határainak védelmét. Más kérdés, hogy nem tartjuk be igazán. A kelet-közép-európai országok csatlakozásakor például számos nyugati ország egyszerűen kijelentette, hogy mostantól a munkaerő, az áruk és a tőke szabad áramlása rá nézve mégsem kötelező. Így akadályozta, hogy a keleti munkavállalók megjelenjenek nála. Eközben azt magától értetődőnek és természetesnek vette, hogy saját multi cégei, számos esetben állami vállalatai szabadon behatoljanak a frissen csatlakozott országok piacára, s ott piacot vásároljanak, a munkahelyteremtés szent jelszavát zengve elfogadják a fogadó ország hatalmas adókedvezményeit, támogatásait. Erre is gondoljunk, amikor a Londonba kivándorló magyarokat emlegetjük, és sírunk a britek jóságán. Jusson eszünkbe, hogy azért ez végül is egy zéró összegű játszma. Az angol Tesco nem azért jelent meg nálunk, hogy karitatív tevékenységet folytasson, hanem azért, hogy letarolja a piacunkat, és mert a magyar árufeltöltőnek egynegyed annyit kell fizetnie, mint a hazainak. Ezt követően pedig néhány ügyes trükkel eltüntette a profitját, így megúszta a magyarországi adófizetést, extraprofitját pedig akadály nélkül kivitte. Ez mind-mind része az egyenletnek. Miképpen az is, hogy az angol kormány éppen most döntötte el, ezentúl csak három év után jár a bevándorlóknak bármiféle szociális segély és juttatás, aki pedig három hónapig nem talál magának munkát, az mehet haza isten hírével.

Ennyire rajonganak ők is a bevándorlókért – és ez tökéletesen érthető.

De térjünk vissza az EU-n kívüli bevándorlókra! Akik a széplelkek szerint nagy nyereséget jelentenek Európának, mert hozzák a tőkéjüket, munkaerejüket, és színesítik az európai társadalmakat. Hát persze. De azért érdekelne, ha valaki részletesen elmagyarázná: vajon az Ásotthalom térségében gyakorlatilag mindenféle akadály nélkül hozzánk Szerbia felől beáramlók, akiknek nem hogy tőkéjük, de gyakran még papírjaik sincsenek, miféle nyereséget jelentenek? Akár nekünk, akár a Nyugatnak? Milyen nyereséget, tőkét jelentenek a Párizsban a hamis márkajelzésű táskákat, rosszabb esetben drogot áruló feketék tömegei? A semmit sem csináló, munkanélküli, és kizárólag az egyre mélyebb gyűlöleteiket ápolgató arabok? (Tessék megnézni Kassovitz A gyűlölet című filmjét a sok mellébeszélés helyett!)”