Zátonyok a Tisza útjában
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
Egy parlamentáris demokráciában az Országgyűlésben képviseletet szerzett pártoknak nem dolguk ráépülni a tüntetésekre. Az a feladatunk, hogy az utcán megjelenő elégedetlenséget, haragot becsatornázzuk a parlamenti politikába. Interjú.
„– De ehhez megfelelő szervezettségre lenne szükség, amely nem a fő erőssége az LMP-nek. Vidéken szinte nem is létezik a párt. Hogyan kívánják megerősíteni a szervezeti hálójukat?
– Erős túlzás, hogy vidéken nem létezik az LMP. A megyeszékhelyek többségében bekerültünk a városi közgyűlésbe, hárommal több megyeközpontban és eggyel több megyei közgyűlésben vagyunk jelen, mint a 2010-es önkormányzati választás után. Négy éve az országgyűlési szavazáson nem tudtunk minden körzetben egyéni jelöltet állítani, most viszont igen. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a szervezeti hálónk hiányosságai komoly gátját jelentik a párt növekedésének. A keleti országrészben több választókerületben is két százalékra »vagyunk belőve«, ami az országos összeredményünket is lehúzza. El kell érnünk, hogy a helyi közösségek szintjén jelen legyünk, a mindennapokban tudjuk bemutatni a programunkat. Építkeznünk kell, ennek első fejezete, hogy 2015 elején képviselőtársaimmal együtt országjárásba kezdünk. Kaptunk egy esélyt arra, hogy felépítsük az LMP-t, ha úgy tetszik, idén áprilisban nem állítottak ki bennünket a játékból, csak visszaparancsoltak a startvonalhoz. Most újrakezdjük, és készülünk 2018-ra.
– Három és fél év múlva összefognának a baloldallal?
– Az LMP 2018-ban egyedül indul a választáson, és természetes szövetségesek híján kellő erejű felhatalmazást akar szerezni ahhoz, hogy megvalósíthassa programját. Van egy víziónk arról, miképpen nézzen is ki egy megújuló Magyarország, illetve arról is, miként lesz több valódi munkahely és kevesebb korrupció az Orbán utáni Magyarországon. Tudjuk, hazánk miképp tud hozzájárulni ahhoz, hogy egy szabad kereskedelmi Európa helyett egy ökoszociális Európa jöjjön létre. Azt is látjuk, hogy a jelenlegi magyar politikai térben mindehhez nincsenek meg a természetes szövetségeseink. Így nem lehet más célunk, csak az, hogy saját jogon váljunk kormányzati tényezővé úgy, hogy nem segédcsapat leszünk valaki mellett. A célunkhoz hosszú út vezet, és ehhez legalább olyan csoda kellene, mint a 2010-es parlamenti bejutásunk, a 2014-es feltámadásunk. De mivel már jó néhányszor produkáltunk csodákat, miért ne sikerülne ez harmadszorra is?”