Mit akar Amerika?

„A nemzetközi hatásvizsgálatok a TTIP hosszú távú növekedésre gyakorolt hatását 0,2-0,5 százalékpontosra teszik Európában és az USA-ban. A magyar GDP 0,2-0,3 százalékponttal gyorsabban bővülhet a jelenlegi ütemhez képest és tartósan 22 ezer új munkahely jöhet létre, elsősorban a gépjárműiparban.

De milyen áron?

Mivel a vámok már most is alacsonyak (3-5%), az igazi gazdasági növekedést a szabályok egységesítésétől várják a tárgyaló felek. A tárgyalásokról a civil szféra képviselőit és az érintett országok állampolgárait ugyanakkor nem tájékoztatják megfelelően. A civil szervezetek arra panaszkodnak, hogy az EU-tagországok külügyminiszterei, az EP képviselők és az amerikai kongresszus tagjai is csak a végső anyagot kapják majd kézhez, és csak arról dönthetnek majd, hogy elfogadják-e vagy sem. Mire ez a nagy titkolózás? A kiszivárgott részletek szerint egységesítenék az USA-ban és Európában az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi szabályozást. Európában jelenleg nagyon szigorú GMO szabályozás van érvényben, és szigorú a használható növényvédő szerek körére vonatkozó szabályozás is. A megállapodás visszalépést jelente Európa számára és lehetőséget biztosítana az amerikai termelőknek, hogy klórral fertőtlenített csirkehúst, növekedésserkentőkkel hizlalt állatokból készült élelmiszereket és a jelenlegi EU határértéknél több növényvédő szer maradványt tartalmazó gyümölcsöket hozzanak Európába. Azt is szeretnék elérni, hogy a génmódosított összetevőt tartalmazó élelmiszerek esetén ne kelljen jelölni a génmódosítás részleteit. Az érintett agrár-lobbi az említett szerek és génmódosított élelmiszerek hatásai körüli »tudományos bizonytalanságra« hivatkozik.

Tudományos bizonytalanság márpedig mindig is lesz, kérdés, hogy ki dönthet majd a jövőben a tudományos bizonytalanságban rejlő kockázatokról. A TTIP-nek erre is van válasza, az ISDS, az ún. befektető versus állam vitarendezési mechanizmus, amelynek értelmében a magánvállalatok magánbíróságokon megtámadhatják a demokratikusan elfogadott törvényeket és kártérítésre, valamint törvényeik megváltoztatására kötelezhetik a nemzetállamokat, amennyiben azok veszélyeztetik profitelvárásaikat. Például, ha egy amerikai vállalat génmódosított terméket szeretne Magyarországon forgalmazni, de ezt a magyar törvények tiltják, akkor az amerikai vállalat beperelheti a magyar államot egy választott magánbíróság előtt a TTIP-ben biztosított jogok alapján. Nonszensz.”