Bajban a BKV

„A napokban hozták nyilvánosságra, hogy a BKV üzemi szempontból nyereségesen zárta az első félévet. A sajtóhírek pedig arról szólnak, hogy bajban van a közlekedési társaság. Akkor most melyik az igaz?

Mindkettő; vagyis az az állítás helytálló, hogy a társaság eredményesen működött – és nem csak az idén. A BKV 2010 óta üzemi szinten nyereséges – tavaly például hárommilliárd forint üzemi eredményt értünk el –, és csak az adósságállomány kamatterhei viszik el az eredményt a negatív tartományba. Az elmúlt négy évben  a társaság tényadatai mindig jobbak voltak az üzleti terv keretszámainál. Az idei első hat hónapban 774 millió forint volt az üzemi eredmény, ami 3,8 milliárd forinttal jobb a tervezettnél, az ugyanis több milliárdos veszteséggel számolt.

Miért terveztek veszteséget erre az évre, miközben az előző években üzemi szinten nyereségesen működött a közlekedési vállalat?

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. által rendelkezésünkre álló forrásoknak volt egy maximuma, és ebből kellett gazdálkodnunk úgy, hogy a teljesítményekhez nem nyúlhattunk hozzá. Ezért az amortizációból kellett spórolnunk ahhoz, hogy a napi működésünket fent tudjuk tartani. Visszatérve az első kérdésére, a cég problémáira. Nos, az ezzel kapcsolatos sajtóhírek is helytállóak, a problémák a társaság hitelei miatt keletkeztek. A BKV hitelei két év alatt járnak le; az idén 9,4 milliárd forint, jövőre pedig az összes többi, 50 milliárd forintot meghaladó kölcsön, amelyek mögött állami, illetve önkormányzati garancia áll. A bankok hajlandóak tovább finanszírozni a BKV-t, és kötelező érvényű ajánlatot adtak az idén lejáró összeg refinanszírozásához, de ennek fejében elvárják az állami garanciát. Ezt egyelőre nem kaptuk meg, ezért nem tudjuk lehívni az aláírt hitelszerződések összegét. Ezért saját forrásból kell törlesztenünk. Az idén eddig két esedékes törlesztőrészletet teljesítettünk összesen 4,7 milliárd forint értékben, szeptember 30-án pedig további 2,4 milliárd forintot törlesztünk, de így már több mint 7 milliárd forint hiányzik a gazdálkodásunkból, amit az év végéig vissza kell pótolni, ráadásul az utolsó negyedévi részletet saját forrásból nem tudjuk kifizetni. (...)

Tételezzük fel, hogy rövidesen megoldódik az idei hitel-visszafizetési gond, ettől még nem sóhajthatnak fel, hiszen jövőre az ideinél lényegesen nagyobb összegről kell gondoskodniuk.

Ildomos lenne, ha pénzt kapnánk a konszolidációra. Azt is kiszámoltuk, hogy ha az állam állampapír- kibocsátás révén konszolidálná a BKV Zrt.-t, az olcsóbb finanszírozást jelentene a jelenlegihez képest. Hiába áll a hiteleink mögött az állam, minket sokkal nagyobb kamaton finanszíroznak a bankok, mint ha az állam lenne a hitelfelvevő. Számításaink szerint ha nem a BKV lenne az adós, éves szinten akár egymilliárd forint megtakarítást lehetne elérni. Ha a konszolidáció elmarad, novemberben ki kell írnunk a refinanszírozásra vonatkozó pályázatot, s ha az állami garanciát megkapjuk, a jövő évi összeg mögé is odaállnak a bankok. De ez nem jelenti a hitelek visszafizetését, csak továbbgörgetésüket eredményezi. Ezzel viszont előbb-utóbb valamit kezdeni kell.”