Hova teszi a pénzt az EBRD?

„Hol tud az EBRD a legjobban keresni?

Oroszország számított mindeddig – már csak grandiózus volta miatt is – a legnagyobb hitelfelvevőnknek. Ugyancsak tekintélyes összegeket fektettünk be – és kerestünk is persze – Törökországban, Romániában, Lengyelországban, Ukrajnában, sőt még a jóval kisebb Szerbiában is. Ágazatokra lebontva: talán a pénzügyi szektor mutatkozik befektetéseink legmasszívabb célterületének, de feljövőben van az energetikai, a mezőgazdasági és mindenféle ipari szektorban és természetesen az infrastrukturális projektekben való hitelezési, illetve tulajdonosi szerepünk is.

Egyébként kinyilvánított célunk, hogy – a külföldi devizákban való eladósodás csökkenését segítendő – egyre inkább törekedjünk a projektek helyi pénzekben történő finanszírozására. Ehhez az EBRD-nek is a tőkepiacról, esetenként a központi banktól kell forrást szereznie, hogy azt tovább hitelezhesse. Ősztől – amikortól a pénzügyi vezérigazgató helyettes funkcióját veszem át – az ilyen műveletek megszervezését is felügyelni fogom. Az EBRD működéséhez szükséges pénz- és más tőkeforrások bevonása, kezelése, a különböző lejáratú kötvénykibocsátások, a likviditás-menedzsment és az egész banki számvitel, pénzügyi tervezés irányítása lesz a feladatom.

Hogyan tudja az EBRD összeegyeztetni saját kinyilvánított küldetésével, hogy kiemelkedő partnerévé vált például Törökország, Oroszország, nem is szólva az olyan homályos államokról, mint Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán és általában a legtöbb volt szovjet köztársaság?

Az EBRD számára nem a statikus állapot a lényeges, hanem az, hogy adott országokban milyen irányba haladnak a dolgok, milyen a gazdaságpolitika dinamikája. Törökországban a belpolitikától függetlenül a gazdaság 15 éve egyfolytában erőteljesen piacosodik, roppant sokszínű, erős piaci alapon működő nemzetgazdasággá vált, ahol a külföldi és belföldi magánberuházók egyaránt biztonságban érezhetik magukat.

Ami a volt szovjet köztársaságokat illeti: fejlődésüket és fejlődési potenciáljukat szintén csak relatíve, önmaguk korábbi voltához mérjük, ahogy ezt Közép-Európa országai kapcsán is tesszük. És ilyen alapon gondolja úgy az EBRD, hogy a közép-ázsiai országokban fontos, hogy segítsük kiépíteni a piacgazdaságba vezető utat. Ez akkor is így van, ha ezen országok többségében a politikai rendszer nagyon távol van attól, ami érett demokráciának nevezhető. De a kérdés számunkra az, hogy ki merre tart, és hogy ezt a folyamatot elő tudjuk-e segíteni. (…)

Ez jól tetten érhető abban, hogy az EBRD felfüggesztette az új oroszországi projektekhez nyújtott támogatást, holott az EBRD számára

Oroszország évek óta csakis nyereségeket hozó piac… Most a nagypolitika oltárán fel kell áldozniuk jelentős profitokat? Az Európai Tanács (az EU állam- és kormányfőinek tanácskozó testülete) valóban felkérte az EBRD-be delegált EU-országokat képviselő igazgatókat, hogy egyeztessenek egymással a Bank oroszországi hitelezési tevékenységéről. Ennek eredményeként az igazgatóság túlnyomó többségének akaratából egyelőre nem terjesztünk elő igazgatósági jóváhagyásra új orosz projekteket. Ugyanakkor prioritást élveznek most az ukrajnai projektek, mert az ország erősebb piaci nyitását, demokratizálódását viszont részvényeseink igyekeznének támogatni. Más kérdés, hogy Ukrajnában, tekintettel a bonyolult belpolitikai helyzetre, a kelleténél kevesebb izgalmasnak ígérkező projektet találunk. Ennek ellenére idén félmilliárd eurónyi beruházást hagytunk jóvá Ukrajnában.

Mégis mi forog kockán – konkrét számokban kifejezve – Oroszországban az EBRD szemszögéből nézve?

Az első félévben – durván – hétszázmillió eurónyi finanszírozást nyújtottunk oroszországi projektek számára. Egyébként az orosz piac nem kevesebb, mint 22-23 százalékát (!) teszi ki a Bank teljes portfóliójának, amely összességében 38 milliárd eurót jelent. Tehát Oroszország 8-9 milliárd eurónyi befektetési portfóliót jelent az EBRD számára.”