A vagyonkezeléssel együtt járó szabályok megsértése szintén a levegőben lóg akkor, amikor ilyet a donor maga nem kér számon a pályázat kezelőjén, és jó hangosan, többször is nyilvánosan megerősítette, hogy összességében jónak tartja a civil pénzek elosztásának módját. Ami a nyomozás jelenlegi fordulatában még ennél is képtelenebb, hogy a pályázati pénzek elosztása esetén vagyoni hátrány ér(het)te volna az adományozót azáltal, hogy egy-egy projektet a pénzelosztó konzorcium támogat. Egy NCTA pályázati döntés, tehát az, hogy mondjuk, a Helsinki Bizottság jogvédő tevékenysége helyett a fenti szatmári pszichoszociális gondozást tartja fontosabbnak az Ökotárs, a Helsinki Bizottságnak mint az NCTA által soha nem támogatott szervezetnek lehet nagyon sajnálatos, de az fix, hogy abból Norvégiának egy eurocent kára sem származik, és nulla, azaz zéró eurocent vagyoni előnytől esik el. Büntetőjogilag itt a vége a történetnek – ettől még a nyomozás folyhat erre-arra.”