Hálamaffia

„Itt pedig akkor most nagyon fontos, hogy húzzunk egy éles határvonalat, már csak azért is, mert a hálapénz fogalma, abban az értelmében, ahogy a magyar köztudatban rögzült, fikarcnyi összefüggésben sem áll a hálával vagy annak bármilyen megnyilvánulási formájával. Amikor ugyanis az orvos a műtét előtt bejelenti, hogy ez és ez a beavatkozás ennyibe kerül, emez pedig amannyiba, akkor annak semmi köze a hálához, az a legalantasabb, köztörvényes zsarolás, pontosan ugyanolyan, mint amikor a bulvártévék műsorában látható minden esti krimisorozatokban az emberrablók – szabott áron, apró címletekben – váltságdíjat követelnek a fogva tartott emberekért, vagy tudom is én, lesifotókkal zsarolják a félrelépő köztisztviselőt, minisztert, államtitkárt, rendőrfőnököt, sarki péket. Az ilyen orvosi magatartást tehát ugyanolyan, a szervezett bűnözés ellen alkalmazott büntetési tételekkel kellene »jutalmazni«, mint a zsarolást és az emberrablást.

Ennek a pénznek a kifizetése ugyanis még véletlenül sem a háláról szól. Nem hálás ebben az üzletben senki senkinek… A rendszer diktátuma, hogy az akár az életünk felett is rendelkező orvos hajlandó-e elvégezni az életmentő beavatkozást – ingyen és bérmentve, vagy sokunk számára elképzelhetetlen mértékű kizsarolt összeg ellenében. Vegytiszta maffia! Ennyit hát a kérdés hatósági oldaláról. Egészen más kérdés azonban a valódi hála… Amikor az idős asszony vagy a gyermekéért aggódó anya valóban úgy érzi, hogy az orvos nagyon sokat tett a gyógyulásáért. Akkor valóban jogos a hála, ami a legkülönfélébb módokon is megnyilvánulhat, akár egy doboz bonbonban, akár egy csomag kávéban, akár néhány ezer forinttal a borítékban, vagy akár csak egy csokor virágban is, teljesen mindegy. Ez a valódi, igazi hála, és ez szép, tisztelendő dolog. De ennek már semmi köze a zsaroláshoz.”