Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Az igazság az, hogy alapvetően egyetértünk vele. No, nem azért, ami a törvény eredeti, nevesített célja, hanem az úgynevezett nem szándékolt következménye miatt.
„Viszont van egy másik lehetséges kimenetele is a törvénynek, ugyanis benne felejtett elhelyezett benne a tv. alkotó egy remek kiskaput. „Az adó alanya az olyan médiaszolgáltató, aki műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé.” Végigfutva a kereskedelmi tévék kínálatán, nem lenne nekik olyan nehéz felerészben idegen nyelven sugározni.
És ha ez bekövetkezik, akkor ebből az elbaszottnak tűnő törvénytervezetből egy egészen frankó dolog születhet. Mert tűnhet az egész finghámozásnak vagy sima multi-nevelésnek, ami azért nem áll annyira távol a Fidesz-kormánytól, de ha végre elkezdenek az országos kertévék idegen nyelven sugározni, akkor megérte verekedni a törvényért.
Elismerem, jelenleg egy jelentéktelen minoritást képviselünk mi, akik egyszerűen nem vagyunk hajlandóak szinkronos filmet, sorozatot nézni. A szinkron legtöbb esetben kilátástalanul szar minőségétől függetlenül. Ha egy filmet indonéz nyelven, indonéz színészekkel forgattak (pl. Raid), akkor mi indonéz nyelven akarjuk hallani. Ennyi.
De még számtalan egyéb okot is fel lehetne sorolni. Közhely, hogy milyen kevesen beszélnek nyelveket Magyarországon, de nagyobb probléma, hogy a társadalom (csak leírtam ezt a szót, a fenébe) jelentős része képtelen olyan sebességgel olvasni, ahogyan beszélnek. Ez egy olyan súlyos, gazdasági, szociális, kutyafasza következményeket is maga után vonó probléma, amivel már rég kellett volna kezdeni valamit. Ezt nevezik a szocimókusok felnőttkori funkcionális analfabetizmusnak. És akkor szürcsölhetjük le az Uniótól a máshol sokkal jobban is hasznosítható milliárdokat mindenféle teljesen felesleges, céltalan, de legfőképpen eredménytelen felnőttképzésre, miközben egy hülye törvénnyel simán rá lehet venni mindenkit, hogy akkor legyen szíves elkezdeni olvasni. Mert ha utoljára az Egri Csillagokat vette a kezébe, és hagyta félbe, mert túl sok volt a betű, akkor sose fog olvasni önszántából.Viszont a tévé nagy úr. Az kell, ha olvasni kell érte, akkor olvasni fog. Feliratot. Megszokja.”