Az elmúlt napokban ismét az érdeklődés homlokterébe került a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): egyrészt a Krétakör Alapítvány és a Kettős Mérce által szervezett pünkösdi tüntetésének finanszírozása másrészt az első, 2008-11-es pénzügyi ciklus zárásaként az Ernst & Young által készített könyvvizsgálati jelentés megállapításai miatt. A NCTA lebonyolító alapítványai ezekre az alábbiakban kívánnak reagálni:
1) A Finanszírozási Mechanizmus Iroda megrendelésére készült, 2011 elején lefolytatott audit – amelyet a KEHI-nek adtunk át a helyszíni ellenőrzés alkalmával – végső konklúziója az volt, hogy „a projekt kiválasztási eljárás átlátható és információtechnológiai eszközökkel megfelelően támogatott”, amit az eddig megjelent sajtóhírek elfelejtettek megemlíteni. Ezzel együtt – ahogy az egy program minőségbiztosítására irányuló jelentéstől el is várható – valóban tettek megjegyzéseket és javaslatokat egyes fejlesztendő pontokra vonatkozóan. Ezeket a tanulságokat a Finanszírozási Mechanizmus Iroda fel is használta a következő támogatási program tervezésekor. Például, a jelentés szóvá tette, hogy a bírálók egy része nem volt „külsős”, azaz független a lebonyolító alapítványoktól. Az előző támogatási ciklusban azonban ez nem is volt szabályozott követelmény, és a hazai lebonyolítók által felállított bizottságokban – a Finanszírozási Mechanizmus Irodával egyezetve – részt vett az alapítványok 1-1 munkatársa is. A jelentés javaslata nyomán a támogatók a mostani periódusban szabályozták is a kérdés, oly módon, hogy „előértékelőknek” függetlennek kell lenniük az alapítványoktól, míg a Bíráló Bizottságokban legalább egy külső tagnak kell lennie, a másik kettő pedig „belsős” a lebonyolító tagja is lehet. Az előző ciklusban az értékelők előzetesen írásban pontozták a pályázatokat, majd egy közös találkozón ütköztették véleményüket; ennek nyomán akár változhatott is egy-egy projektterv megítélése – és pontszáma. Az átláthatóság érdekében a mostani civil alapban az értékelési-kiválasztási folyamat ehhez képest többlépcsőssé vált: először külső, független értékelők a megadott kritériumrendszer mentén pontozzák és szövegesen értékelik a pályázatokat. A pontszámok alapján felálló „erősorrendet” a Bíráló Bizottságok személyes ülésükön megvitatják, és indokolt esetben változtatásokat javasolnak (minden pályázati témakörben külön-külön), majd ezeket az alapítványok képviselőiből álló Jóváhagyó Testület fogadja el végső fokon. A résztvevők minden egyes lépcsőfokon indokolják is javaslatukat – az átlátható döntéshozatal jegyében.