„A kórképet követően Békés Márton megoldásokat is felvet. Gondolatai érdekesek és megvitathatók, tele vannak eredeti ötletekkel. A szerző ismertet más országokban jól bevált könyvbarát megoldásokat a könyv-globalizmus lelketlensége, üzletorientáltsága ellenszereként. Ami viszont nehezen kezelhető: véleménye szerint az e-book nagyon durva melléfogás lehet a könyv megújulási folyamatában. Szinte jágói szerepkörbe utalja az e-könyveseket, cselszövőnek állítja be a digitális irodalom alkotóit és fogyasztóit, akik rossz szokásukkal – mármint az e-könyv olvasással – valójában öldöklői a nyomtatott organizmusoknak. (...)
Ezekkel a fenti megállapításokkal vitatkozom. Azzal nem, hogy az e-könyv olvasó masinákhoz áram kell. Azzal viszont igen, hogy az e-book nem megtapasztalható. Éppen ellenkezőleg: nagyon is mindennapi műdarab lett a bibliorobot – hogy én is techno kifejezést használjak. Szépen becsúszik a zsebbe a levéltárca méretű kütyü. Jól szolgál az villamoson, otthon, oskolában. Hever az asztalon, kredencen, kézre esik annak, aki megszokta. Táblagép vagy telefon formájában pedig egyenesen személyes tárgyként már hozzánőtt használójához. Egy gépezeten lehet olvasni a médiatartalmakat, levelezést, szak- és büró iratokat, és az irodalmat. Folyik a letöltés: vers, képmegosztás, kommentelés, e-mail, hírkezelés mind egy felületre kerül. Ez nem kultúraellenesség, sőt: talán még az sem túlzás, ha azt mondjuk: kultúra-hódítás, kultúra demokratizmus. Élő, eleven műveltségi dinamizmus.”