Meg kell szüntetni azt a helyzetet, amikor az euróövezetből fakadó előnyök a tagállamok egyik felénél, a hátrányok pedig szinte kizárólag a másik oldalon csapódnak le. Interjú.
„Azt javasolta, hogy az Európai Unió rövid távon és részlegesen finanszírozza a munkanélküliek ellátását. Ez elkerülhetetlenül azt eredményezné, hogy a gazdagabb, versenyképesebb, tehát északi és nyugati országokból keletre és délre áramlana a pénz. Lát erre bármennyi politikai esélyt? Hiszen Németország és más nettó befizető országok ettől kategorikusan elzárkóztak.
A valódi kérdés az, hogy Németország együtt akar-e élni az eurózóna felbomlásának kockázatával. A valutaunió megerősítése Németországnak is érdeke. Ehhez meg kell szüntetni azt a helyzetet, amikor az euróövezetből fakadó előnyök a tagállamok egyik felénél, a hátrányok pedig szinte kizárólag a másik oldalon csapódnak le.
A válság előtti formájában nem lenne fenntartható az euró. Az elmúlt években rengeteg szakértői vélemény született arról, hogyan lehetne jobban szétteríteni az előnyöket. A bankunió bevezetése fontos előrelépés, de nem a történet vége. Az európai szintű munkanélküli segély bizonyos feltételek teljesülésekor automatikusan működésbe lépne, és oda irányítaná a pénzt, ahol magas a munkanélküliség, és ebből fakadóan magasak az állami költségvetés terhei. Nagy előnye lenne, hogy nem igényelne külön politikai döntést. Ezt azért emelem ki, mert az elmúlt években láttunk olyat is, hogy egy kormány a válságkezelés kellős közepén összeomlott, mert nem tudták lezárni a válságkezelő intézkedésekről rendezett parlamenti vitákat. (...)
Több nyugat-európai országban felerősödtek a közép- és kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos ellenérzések. A német, a brit, a holland és a svéd miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy keményen fellépnek „a szabad mozgás jogával való visszaélés ellen”. A brit nyomásra indult kezdeményezés mögött az a feltételezés áll, hogy, hogy a 2004-es bővítés után a közép- és kelet-európai munkavállalók megjelenése a nyugat-európai munkaerőpiacon feszültségeket okozott, csökkentette az átlagos bérszínvonalat, illetve munkát vett el a hazai munkavállalóktól. Hol hibás ez az érvelés?
Választások előtt és után sok minden elhangzik. Sajnálatos, hogy sok országban a migránsok lettek a bűnbakok a válság okozta nehézségekért. Ráadásul Nagy-Britanniában a bulvársajtónak is súlyos felelőssége van a közvélemény félretájékoztatásában. Ez a fajta manipuláció fokozza a jóléti sovinizmust, a külföldi munkavállalókkal szembeni rosszindulatot. Felelős politikusoknak ezt inkább csillapítani kellene, nem pedig úszni az árral.
Ami a konkrét kérdést illeti, a valóság az, hogy azok a munkavállalók, akik a magasabb jövedelmű országokba mennek, inkább hozzájárulnak a fogadó ország gazdaságához. Azok elsöprő többsége, akik az EU-n belül másik országba költöznek, dolgozni mennek, és nem szociális juttatásokért. Így van ez a kivándorló magyarok esetében is. Nincs olyan mértékadó számítás, amely azt mutatná, hogy az unión belüli munkaerő-mobilitás negatívan hatna a fogadó országok gazdaságára. Előfordulhat persze, hogy a vártnál sokkal több munkavállaló érkezik valahonnan. Ez történt például Angliában a lengyel munkavállalók esetében. Ezt a helyzetet valahogy kezelnie kell a kormánynak, segítenie a társadalmat abban, hogy megfelelően dolgozza fel az ilyen változásokat.
A migráns munkavállalókról szóló vitát az új tagállamokból érkező munkavállalókra hegyezik ki, miközben ez a csoport az elmúlt években mindig kisebbségben volt a nem európai bevándorláshoz képest. Az elmúlt 20 évben nem volt olyan év, amikor Nagy-Britanniában az Európából érkező bevándorlók többségben lettek volna a teljes bevándorló népességen belül.
A harmadik csúsztatás a bevándorlás költségvetési hatásával kapcsolatos. Ha megnézzük a munkavállalók által befizetett adók, illetve az általuk felvett szociális juttatások egyenlegét, akkor megint azt látjuk, hogy a fogadó állam szempontjából az egyenleg pozitív.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
