„Azt javasolta, hogy az Európai Unió rövid távon és részlegesen finanszírozza a munkanélküliek ellátását. Ez elkerülhetetlenül azt eredményezné, hogy a gazdagabb, versenyképesebb, tehát északi és nyugati országokból keletre és délre áramlana a pénz. Lát erre bármennyi politikai esélyt? Hiszen Németország és más nettó befizető országok ettől kategorikusan elzárkóztak.
A valódi kérdés az, hogy Németország együtt akar-e élni az eurózóna felbomlásának kockázatával. A valutaunió megerősítése Németországnak is érdeke. Ehhez meg kell szüntetni azt a helyzetet, amikor az euróövezetből fakadó előnyök a tagállamok egyik felénél, a hátrányok pedig szinte kizárólag a másik oldalon csapódnak le.
A válság előtti formájában nem lenne fenntartható az euró. Az elmúlt években rengeteg szakértői vélemény született arról, hogyan lehetne jobban szétteríteni az előnyöket. A bankunió bevezetése fontos előrelépés, de nem a történet vége. Az európai szintű munkanélküli segély bizonyos feltételek teljesülésekor automatikusan működésbe lépne, és oda irányítaná a pénzt, ahol magas a munkanélküliség, és ebből fakadóan magasak az állami költségvetés terhei. Nagy előnye lenne, hogy nem igényelne külön politikai döntést. Ezt azért emelem ki, mert az elmúlt években láttunk olyat is, hogy egy kormány a válságkezelés kellős közepén összeomlott, mert nem tudták lezárni a válságkezelő intézkedésekről rendezett parlamenti vitákat. (...)
Több nyugat-európai országban felerősödtek a közép- és kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos ellenérzések. A német, a brit, a holland és a svéd miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy keményen fellépnek „a szabad mozgás jogával való visszaélés ellen”. A brit nyomásra indult kezdeményezés mögött az a feltételezés áll, hogy, hogy a 2004-es bővítés után a közép- és kelet-európai munkavállalók megjelenése a nyugat-európai munkaerőpiacon feszültségeket okozott, csökkentette az átlagos bérszínvonalat, illetve munkát vett el a hazai munkavállalóktól. Hol hibás ez az érvelés?
Választások előtt és után sok minden elhangzik. Sajnálatos, hogy sok országban a migránsok lettek a bűnbakok a válság okozta nehézségekért. Ráadásul Nagy-Britanniában a bulvársajtónak is súlyos felelőssége van a közvélemény félretájékoztatásában. Ez a fajta manipuláció fokozza a jóléti sovinizmust, a külföldi munkavállalókkal szembeni rosszindulatot. Felelős politikusoknak ezt inkább csillapítani kellene, nem pedig úszni az árral.