Még egyszer mondom, nem egészséges dolog a föld tulajdonlásából politikai kérdést csinálni.
„magyarnarancs.hu: Többek szerint a földbizottságok akár garanciát is jelenthetnének a már eddig is helyileg erős potentátok további erősödése ellen. Sokaknak éppen az nem tetszik, hogy ezek a bizottságok még nem álltak fel, és a nagyra nőtt Agrárkamara veszi ezt is kézbe. Az is probléma, hogy ha ezek a bizottságok idővel mégis megalakulnak, akkor vélhetően a helyi nagygazdák foglalják el, a kisebb gazdálkodók pedig kiszorulnak belőlük.
RGY: Még egyszer mondom, nem egészséges dolog a föld tulajdonlásából politikai kérdést csinálni. Ez álvita. A mezőgazdaság szempontjából nem az az érdekes, hogy kié a föld. Az uniós agrárpolitika a földdel mint tulajdonnal nem is foglalkozik, egyetlen erre vonatkozó megjegyzése, utalása, feltételrendszere nincsen. Ezzel szemben szabályozza, hogy egy-egy országban a mezőgazdasági termelők környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági szabályokat betartva használják a földet. A magyar földforgalmi törvény azonban azt szabályozza, hogy egy támogatott társadalmi réteg kiemelt helyzetbe jusson a földtulajdont és a használatot illetően is.
A külföldiek egyébként ebbe csak azért kerültek bele, mert a koppenhágai szerződés előírta, hogy az uniós tagállamok polgárainak ugyanolyan feltételeket kell biztosítani, mint a magyar állampolgároknak. A törvény becsületére legyen mondva, ezt végül teljesítette. Ugyanolyan feltételekkel bármely uniós polgár vásárolhat földet, mint a magyar állampolgárok, bár ide egy trükkös módszert betettek: a helyi földbizottságokat, ezek meghiúsíthatják a vásárlást. Mondjuk ha én ott vagyok egy faluban mint földműves, és bekerülök a bizottságba – különben is haverok, a helyi potentátok fognak odakerülni, nem a földönfutó szegények lesznek –, akkor persze hogy a havert fogom segíteni a földhöz jutásban.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Tavaly csak 7. lett a világbajnokságon, holott a legutóbbi 3 olimpián aranyérmes volt a magyar női kajaknégyes.
Egy egész országot sokkolt a bőnyi általános iskolában történt késelés. Az elkövető és a sértett is csupán hatodik osztályba jár. Milyen okok vezethettek a tragédiához? Szakértőt kérdeztünk.
