„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Ha a pénzeket át kell csoportosítani a devizahitelesek támogatására, azt csak a forinthitelesek és a betéttel rendelkezők rovására tudná megtenni a bankrendszer. Interjú.
„Ősszel várhatóan jön a következő fejlemény a devizahitelek ügyében, amikor a Kúria kiegészíti a meglévő jogegységi határozatát. Milyen megoldásra számít?
Alapállásunk, hogy a Kúria döntését mindenkinek, minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia. A döntést jelenleg nem ismerhetjük, és nem is előlegezhetjük meg. A kérdésére válaszolva tehát inkább úgy fogalmaznék: arra számítunk, hogy olyan döntést hoznak, ami pénzükbe kerül majd a bankoknak, és ami szektorszinten több milliárd forint visszatérítést jelenthet. Ami pedig a teljes devizahiteles probléma megoldását illeti, az ma már nyilvánvaló, hogy nem létezik egyetlen huszárvágás. Egyetértek a miniszterelnökkel és a nemzetgazdasági miniszterrel: az érintettek csatlakozzanak az árfolyamgáthoz. Ezt az eszközt a kormány és a bankszövetség közösen dolgozta ki évekkel ezelőtt. Ennek a programnak az általánossá tétele például jó megoldás lehetne, s ezt annak ellenére mondom, hogy nagyon sok pénzébe kerülne a bankszektornak.
Azt is fontosnak tartom, hogy mindenki tisztán lássa: olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, azokat üti. Ez ugyanis csak a felszín, a látszat, mert a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit mélyen sértik. Ha a pénzeket át kell csoportosítani a devizahitelesek támogatására, azt csak a forinthitelesek és a betéttel rendelkezők rovására tudná megtenni a bankrendszer, hogy a gazdasági növekedés érdekeinek sérelméről ne is beszéljünk.
Akkor a Kúria őszi döntésének költségei már be vannak tervezve?
Természetesen számolunk ezzel is a kockázatok sorában, de hangsúlyozom, hogy nem a »big bang« vagy huszárvágásszerű álmegoldásra készülünk, ami a magyar nemzetgazdaság, a magyar betétesek és a forinthitelesek érdekeit sértené. De tudomásul vesszük, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni.
A frissen bevezetett kilakoltatási moratórium milyen hatással lesz? A kormány szerint ezzel érdekeltté lehet tenni a bankokat a számolásra.
Jól gondolja a kormány, ezzel még inkább érdekeltek leszünk abban, hogy a devizahiteles-problémát megoldjuk. Ugyanakkor a moratórium meghosszabbítása ismét egy igen komoly kérdést vet fel: lehet-e lakossági jelzáloghitelt kihelyezni egy olyan országban, ahol a jelzálog-hitelezés logikája nem érvényesíthető a gyakorlatban, mert a végpontja le van zárva? Ez fából vaskarika, amit nem lehet hosszú távon fenntartani. Gondoljon bele, miért adna egy bank jelzáloghitelt, ha a fedezetként szolgáló ingatlan nem töltheti be a fedezet funkcióját?
Matolcsy úr véleménye szerint már jövőre kivonul több bank is az országból. Ön ezt hogy látja?
Ebben a kérdésben nemcsak pénzről van szó, hanem több száz éves történelmi pozicionáltságról. Ezért valószínűbbnek tartom, hogy az a négy-öt bank, amelyek nehéz helyzetben vannak, mert jelentős veszteségeket szenvedtek el, és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelniük, a kivonulás helyett inkább sokkal kisebb méretben fogja folytatni működését, kisebb kockázatvállalással, fokuszáltabb ügyfélkörrel. Tevékenységüket át kell tervezniük, új stratégiát kell kidolgozniuk, új fókuszokat, új prioritásokat kell meghatározniuk. Úgy is mondhatnám, egy-két számmal kisebb ruhában kell járniuk.”