A faji állam kialakulása

„Akkor is: a gyulai törvényszék ítéletében – s ne feledjük, hogy a hatalmi ágak közül a bírói ágnak van a legnagyobb tekintélye – a magyar állam szólt. Az igazságügyi miniszter és a Bírói Hivatal elnöke nem rohant a Kossuth rádióba, hogy hangot adjon sajnálkozásának, s hogy biztosítsa roma honfitársainkat, hogy az állam őket is védi, mint minden honpolgárt és országlakost. Az MSZP békési elnöke szerint – attól a kis cigánygyűlölettől, antiszemitizmustól és aprócska antidemokratizmustól eltekintve – a Jobbik programja voltaképpen baloldali program. (Mintha lehetséges volna baloldali program egyenlőség, legalább jogegyenlőség nélkül.) A rémületében félig-meddig elfasult megyei MSZP-elnök nyilatkozata azt mondja ki, hogy az új magyar faji államnak nincs alternatívája. Némelyek csinálják, a potenciális ellenfelek pedig gyáván azt mondják, hogy ez irreleváns.

A minden mértéken túli egyenlőtlenség, a négymillió koldus Magyarországán a társadalmi bajok megoldására csak az elnyomás fokozása merül föl eszközként. Az egyik »demokratikus« ellenzéki párt már a közmunkások számát kevesli, ahelyett, hogy a munkanélküli-segély folyósításának meghosszabbítását és összegének növelését követelné. Tehát elfogadja a legszegényebbek elleni illegitim kényszert, a nemzetközi munkajog fölháborító megsértését. Teljes kapituláció mindenütt.

Erre kell majd emlékezni, ha gyermekeink és unokáink megkérdezik, hogy mi történt itt 2014 tavaszán és nyarán. Amikor kezdett kialakulni a magyar faji állam, akkor a magyarországi demokraták, mérsékelt baloldaliak a fegyverletétel módozataival voltak elfoglalva. Az ellenállás minden gesztusát a gúny harsány kórusa fogadta az ellenzéki sajtóban, papíron és interneten. Az ellenzék ügyetlenségeit, pár értelmiségi butaságait erőteljesebben támadták, mint a fasizmust. A jobboldal győzelméből hovatovább arra következtetnek, hogy a jobboldalnak igaza van, hiszen sikerült becsapnia a többséget. A győzelem mindent igazol.”