„Az elmúlt huszonöt év legfontosabb, leginkább lényeges és húsba vágó kérdését Szalay Tamás Lajos tette fel tegnap a Népszabadság hasábjain. A kérdés Mesterházy Attilának lett szegezve, és így hangzott: »Mennyiben foglya az MSZP, illetve akár a teljes baloldal annak a véleményformáló értelmiségi körnek, amely például erőteljesen követelte az összefogást? Ha pedig radikális változást szorgalmaz a párt működése és szerkezete kapcsán, akkor mennyiben akarja, illetve tudja szorgalmazni ugyanezt a támogató értelmiség körében is?«
Mesterházy még nincs abban a lelki állapotban, hogy egyenes választ tudjon adni az egyenes kérdésre. És ereje sincs hozzá. De azért jelzésértékű válaszának első két mondata:
»Ez nagyon izgalmas kérdés. Négy évvel ezelőtt elkezdtünk egy megújító munkát, pontos ütemezés szerint haladtunk, illetve haladtunk volna. Ezt a munkát nem tudtam befejezni.« (...)
Ennek az értelmiségnek egyik képviselője Konrád György, aki a minap bement az ATV stúdiójába, hogy elmondja, megüzenje a szocialistáknak, kinek kell lennie a főpolgármester-jelöltnek. Konrád György legfontosabb tulajdonsága ma már az, hogy kísértetiesen hasonlít Heller Ágnesre. Kísértetiesen és felfoghatatlanul. Ki érti ezt? Ezen túl csak annyit kell megjegyeznünk róla, hogy azt gondolja, bemehet az ATV stúdiójába, és üzenhet. Bárkinek, bármit. Azt hiszi, azt hiszik, közük van hozzá, hogy melyik párt kit indít milyen posztra.
Tényleg azt hiszik, van közük még bármihez.
Pedig már nincsen. Igazából soha nem is volt. Csak fenn tudták tartani a látszatot, hogy mégis. De immáron szertefoszlott mindez. De ők még nem látják. Nem értik. Nem hiszik el. Nem tudnak napirendre térni afölött, hogy világuk semmivé vált. Hogy hiteik, álmaik, utópiáik immáron senkit sem érdekelnek. De ők még bemennek a stúdiókba, és robbantgatják a síneket.
De már nem sokáig.
És előbb-utóbb majd Mesterházynak is kell ereje legyen válaszolni erre az egyenes kérdésre. Az a pillanat, az őszinte válasz pillanata lesz a baloldal oly nagyon óhajtott megújulásának első pillanata.