„Tudatában vagyunk annak, hogy energia-szegény országként, hazánknak szüksége van az atomenergiára. Személy szerint 2008-ban ( 40/2008. (IV.17.) Országgyűlési határozatban.) azt az álláspontot képviseltem, hogy az akkori kormány kezdje meg az új erőművekre vonatkozó döntés-előkészítő munkát. Már akkor is kihangsúlyoztam, hogy minden döntést alapos szakmai, környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányoknak kell megelőznie. Ezt nem lehet megspórolni ma sem és a telepítésre, az erőmű típusára vonatkozó javaslatait csak ezek megfontolt figyelembevételével terjesztheti az Országgyűlés elé a kormány.
Ennek ellenére ma mégis mit látunk a paksi bővítés kapcsán »atombombaként« berobbanó politikai vitákban?
Azt, hogy azok a pártok, amelyek pro és kontra hadakoznak az ügyben, nem tartották be az említett OGY határozatot. Sem az, aki most a bővítés mellett érvel, sem az, aki most éppen ellene van. Elmaradtak a szakmai viták a lehetséges alternatívákról, nem készültek el a hatástanulmányok, így aztán a már megszületett kormánydöntésnek nincs valódi, széleskörű megalapozottsága.”