Sem az államháztartás, sem a külső adósság mesterséges leszorítására nem célszerű törekedni. Interjú.
„– A múlt évben egy százalékkal nőtt a magyar gazdaság, idén kettővel nőhet, eközben a kormány 2016-ra négyszázalékos bővülést tervez. Hogyan jöhet ez össze?
– Számos előrejelzést készítettem életemben, és az is megadatott, hogy utólag leellenőrizzem, hogy mekkorát tévedtem. Általában az mondható, hogy ha egyenletesen nő a gazdaság, akkor többé-kevésbé el lehet találni az ütemet, de ha valamilyen oknál fogva tendenciaváltozás volt, vagy például kiéleződtek a külső egyensúlyi problémák, akkor nagyokat lehetett tévedni. Annak idején feljelentettek a pártközpontban, mert az ötödik ötéves terv (1975–80) számaira azt találtam mondani, hogy politikai számok, nem a gazdasági realitásokat, hanem a politikai vezetők elvárásait tükrözik. Azóta eltelt negyven év, de a helyzet e tekintetben nem sokat változott. Ami a mai helyzetet illeti, jelenleg a GDP növekedését az ide betelepült külföldi gépkocsigyártás felfutása határozza meg, és a mezőgazdaság jó, vagy rossz éve. Az ipari termelés belföldi értékesítése már hosszú ideje stagnál, a lakásépítés évek óta csökken. Ez azt jelenti, hogy a belső gazdaság áll, a tartós fellendülésnek nincsenek statisztikailag érzékelhető nyomai. Mivel tudjuk, hogy exportunk nyolcvan százalékát az ide betelepült multinacionális cégek exportja adja, egyértelmű, hogy a gazdasági növekedést ezek exportjának felfutása határozza meg. Ez tavaly öt százalékot tett ki, és a korábbi időszakhoz képest gyorsult. Ha ez a tendencia középtávon megmarad, akkor az ipari termelés mintegy háromszázalékos növekedésével számolhatunk. Mivel a lakossági vásárlás oldaláról nincs elmozdulás, középtávon nem számolnék többel, mint átlagosan kétszázalékos gazdasági növekedéssel, ami esetleg az időszak végére felgyorsulhat, hiszen a tavalyi előzetes adatok szerint a GDP a múlt évben 1,2 százalékkal növekedett.
– Visszatérve az államadósság témakörére: a kormány célja, hogy azt csökkentse. Kell-e mindenáron erőltetnie az állomány mérséklését?
– A válasz, határozott nem. Bár természetesen jó lenne az adósság leépítése, a nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy ez csak a lakosság számára elfogadhatatlan megszorításokkal volt lehetséges. A nemzetközi tapasztalatok alapján sem az államháztartás, sem a külső adósság mesterséges leszorítására nem célszerű törekedni. Ami az államháztartás adósságát illeti, más uniós országoknak – még Németországnak is – nagyobb a mutatója, mint Magyarország esetében. Eddig csak néhány centrumország volt képes leépíteni ilyen jellegű adósságot. A többi volt szocialista országé pedig azért alacsony, mert korábban a hiányt pénzteremtéssel finanszírozták, és nem halmoztak fel államháztartási adósságot. Ami az ország külső adósságát illeti, amely a maga százhúsz százalék körüli értékével nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasnak számít, és persze jó lenne csökkenteni, ami azonban a külső egyensúlyt jelző folyó fizetési mérleg alakulásának függvénye. Az utóbbi években a fizetési mérleg örvendetesen javult és az ország külső adóssága kismértékben csökkent. Ha ez a tendencia hosszabb távon fennmarad, akkor lehetőség van a külső adósság lassú leépítésére, de ez több évtizedes folyamat.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
