Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Hogy kinek az érdekeit szolgálja Őszöd újratöltése? Gyanúm szerint – az első látszat ellenére – se a Fidesznek, se az Összefogásnak nem.
Újra itt van velünk az őszödi beszéd meg az ő útja a néphez. Akit érdekel, hogy mi történt a felvétellel 2006. május 26., a beszéd őszödi elhangzása, és 2006. szeptember 17., a nyilvánosságra kerülés között, az egészen kitűnő politikai krimit élvezhet. Aki megunja... azt is meg lehet érteni.
A politikai kirakóshoz az AH által a kampány közepén nyilvánosságra hozott két (rész?)jelentés önmagában nem sokat tett hozzá. Vörös T. Károly, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének szíves közlése, miszerint Gál J. Zoltán rögtön a beszéd elhangzását követően közlésre kínálta a Történelmi Beszédet, már annál inkább. Ez azt támasztja alá, hogy Gyurcsány Ferenc közvetlen stábja úgy gondolhatta, a beszéd nyilvánossága a miniszterelnök érdekeit szolgálhatná.
Ez a poszt azonban elsősorban nem erről, hanem két másik nyilatkozatról szól. Az egyik Kósa Lajosé, a Fidesz alelnökéé:
Kósa a Szabad Szemmel szombati adásában arról beszélt, hogy egy miskolci barátja a nyilvánosságra kerülést megelőzően lejátszotta neki a telefonba Gyurcsány beszédének részletei: „felhívott egy barátom, aki egyébként fideszes Miskolcról és ő mondta, hogy van egy ilyen beszéd a birtokában, másokhoz is eljutott, mit csináljunk. Én meghallgattam, bejátszotta a telefonba. Mondtam, hogy mit csinálnánk, ez közérdekű adat, a miniszterelnök azt mondja, hogy hazudtunk reggel, délben, meg este, hát oda kell adni a sajtónak.”
Később aztán már visszakozott, és arról beszélt, hogy csak a felvétel létezéséről tudott, de mégsem hallotta azt: „Nem ezt mondtam. Annyit mondtam, hogy tudtam, hogy van egy ilyen – mert nyilván nem csak nekem van, hanem számos ellenzéki politikusnak ezt eljuttatták, vagy ez a hír terjedt. De hát még aznap a Kossuth Rádió az egészet beadta, tehát ennek nem sok jelentősége van”
Kósa később – önmagát meghazudtolva – visszavont kijelentése tehát azt támasztja alá, hogy a Fidesznek tudomása volt a hanganyagról.
A 2006-os események értelmezésébe az SZDSZ akkori elnöke, az Összefogás mai egyéni képviselőjelöltje, Kuncze Gábor is újra beszállt (legendás Révész Mártíriusz bon mot-ját később DK-s párttársa, Debreczeni József elevenítette fel és toldotta meg a részegség vádjával):
Kuncze a következőket mondta a 2006 őszén történtekért való felelősséget firtató kérdésre Havas Henrik műsorában, a Voksban: „Hát azoké, akik azt megszervezték a háttérből, és eléggé mutatnak a jelek a Fideszre. Azért az, hogy a Ferencváros, a Debrecen és az Újpest ultrái a 4 órakor nyilvánosságra jutott felvételt követően egyöntetűen azt gondolják, hogy oda kell menniük azonnal a Parlamenthez meg a TV-székházhoz, és már 7 órára ott vannak, hát ilyen véletlenek nincsenek!”
Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én, vasárnap délután került nyilvánosságra. A TV-székház ostroma 2006. szeptember 18-án, hétfőn késő este zajlott, azaz a két esemény között több mint 24 óra telt el, azaz Kuncze a maga összeesküvés-elméletéhez görbítette az idősíkokat.
Hogy kinek az érdekeit szolgálja, hogy az AH nyilvánosságra hozta a jelentéseket? Hogy Kósa előbb elismeri, hogy korábban is hallott részleteket a beszédből, majd letagadja? Hogy ismét Debreczeni, Kuncze és Vadai Ágnes sajátos értelmezését hallhatjuk a 2006 őszén történtekről? Gyanúm szerint – az első látszat ellenére – se a Fidesznek, se az Összefogásnak nem. Nagyon nem.