Gagyi ez az államosítás, még nemzetbiztonsági kockázat sincs

„A kormányzati kommunikáció szerint a a tanári közösségek által választható sokféle tananyag legalább akkora mákonya volt a magyar társadalomnak, mint a játékfüggőség, ezért a tankönyvek előállítását úgy kell elzárni a szabad piactól, ahogy a nyerőautomaták szorultak a vissza a kaszinókba.

A két törvény összevetésének azonban valós tétje is van: az Alkotmánybíróság két hónapja szűk többséggel, a hazai alkotmányossági kultúra kisebb dicsőségére úgy foglalt állást, hogy a nyerőgépes tilalom kimondása nem volt alaptörvény-ellenes. A döntés lényege, hogy a nyerőgépes piacon annak speciális jellegére tekintettel a piaci szereplők eleve nem bízhattak abban, hogy tevékenységüket hosszú távon fenntarthatják. A statáriális fellépést pedig annak ellenére is megalapozza a Kormány által felhívott nemzetbiztonsági kockázat, hogy az Alkotmánybíróság sem tudja, hogy mi volt az, de hozomra elhiszi Pintér Sándornak. (...)

Reményt jelenthet a tankönyves cégeknek, hogy ha az AB egy kicsit is következetes kíván lenni akár régi, akár újabb gyakorlatához, akkor a tankönyvpiaci államosító törvényt meg kellene semmisítenie, a kártalanítási jogosultságról pedig mindenképpen rendelkeznie kellene.

Ehhez azonban az is kell, hogy az eljárás végigfusson addig, amíg az AB felhígítása el nem ér oda, hogy a kormányzat iránti lojalitás érdekében a többség még azt is vállalja, hogy szembemegy egy friss, kormánybarátságában már a korábbi gyakorlaton átlépő döntésével. Hogy ki utasítja ezt el majd a bírák közül, az a gerincesség újabb, sokadik tesztje lehet.”