Az ásotthalmi tragédiáról

„Ásotthalmon tehát a Toroczkaira szavazó helyiek hatalmasat köptek a demokratikus normákra, az elemi tisztességre, az erkölcsre. Hogy miért tették ezt, azt meg kell vizsgálni, meg kell érteni – de megbocsátani lehetetlen. E bűn le nem mosható, nem feledhető; túllépni is csak akkor lehet rajta, ha a tanulságokat mindenki levonta – a falu lakosai meg a helyi és országos demokratikus politikai erők vezetői egyaránt. Mindenki, aki érdekeltnek érzi magát a negyedik Magyar Köztársaság megteremtésében. Hiszen az ásotthalmi eredmény súlyos kérdéseket vet föl a »demokratikus ellenzéket« illetően is. Nem tudtak Toroczkai indulásáról? Ugyan már… Nem érzékelték, mi történhet? Mire figyeltek? Miért nem voltak képesek közös jelöltet állítani – legalább egy veszélyes haramia ellenében? Miért hagyták a falut magára – egy Toroczkaival?! Vagy akár: miért nem próbálták meg elérni, hogy a Fidesz esélyes, számukra is elfogadható jelöltet állítson? (Tényleg: a Fidesznek miért nem volt jelöltje?) Mi magyarázza a hihetetlen bénaságot?! A küzdelem vállalása nélkül átadni a települést egy (neo)nácinak… E súlyos kudarc után mit gondoljunk a »demokratikus ellenzék« kilátásairól a hasonló nagyságú településeket illetően?!

Hát nem tudom – a neonáci-újnyilas szervezetek tagjai, szimpatizánsai most bizonyára jól mulatnak. A többieknek, nekünk van, lehet valami elképzelésünk, pontosabban ismeretünk arról, mi és miért történt? Hogy mit kell tenni hasonló esetek elkerülése érdekében?

Hogy ne jusson az ország egyetlen darabkája sem tartósan betyárok kezére…”