Ebben az időben az Egyesült Államok újságjaiban (főleg a nyugati parton) nagyjából egy szinten szerepelt Jefferson Állam függetlenedése és Németország európai cselekedetei a világháborúban. December negyedikén megválasztották a John L. Childs bírót az állam első kormányzójának, ám „pünkösdi királysága” pár nappal később véget ért Pearl Harbor bombázása miatt: a függetlenségért harcoló polgárok ismét dolgozni kezdtek a háborús erőfeszítések miatt. De mint láthatjuk, a szeparatista szellem máig nem tűnt el a térség lakóinak gondolatvilágából.
De nem csak az Oregon–Kalifornia-határvidéken élő hegyvidéki emberekre jellemző a függetlenségi vágy, hanem a Colorado állam észak-keleti részén fekvő nyolc agrármegyében is komoly szeparatista mozgalom működik. Az itt élőknek szintén elege van a demokrata székhely, Denver politikájából, ahogy a liberálisok számára fontos ügyekből – a fegyvertartás korlátozása, megújuló energiaforrások használatának megkétszerezése – is. Úgy vélik, hogy ezen ügyekben az állami kormányzat hadjáratot folytat a vidéki Colorado ellen.
Az elégedetlenkedő agrármegyék egészen a függetlenségig elmennének: augusztus végén eldőlt, népszavazást tartanak novemberben arról, hogy az érintett megyék lakói kívánnak-e egy új, Észak-Colorado nevű államban élni.
Ám akármennyire is szeretnék létrehozni Jefferson és Észak-Colorado államot, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a szeparatista mozgalmárok törekvése elérhetetlen. Egy államból való kiszakadáshoz ugyanis a jelenlegi amerikai törvények szerint egyrészt az állami törvényhozás jóváhagyása szükséges – a főleg republikánus megyék kiszakadását a demokrata többségű állami kongresszusok jó eséllyel elutasítanák. De ez még mindig nem elegendő: egy új állam létrehozását a szövetségi kormányzatnál kellene kérvényezni, a kongresszus és a szenátus jóváhagyása is szükséges – de az elnöké nem.