„Rezsiharc, mondta tegnap Kötcsén Orbán Viktor, rezsiharc, mondta ma a parlamentben a rezsibiztos, rezsiharc, mondja holnap már mindenki, aki a Fidesz táborába tartozik. Miközben a kormány ellenzéke ironizál, az ötvenes évekkel példálózik, a Fideszt láthatólag senki és semmi sem térítheti le arról az útról, hogy egyetlen szóra egyszerűsítse a választási kampányt.
(...)
Tavasszal, amikor először írtam a rezsicsökkentésről, mint politikai csodafegyverről, azt állítottam, hogy elsősorban az ellenfél belső harcai és ebből következő impotenciája miatt hasít a téma. Akkor azt prognosztizáltam, hogy a baloldal várható megállapodása után változhat a helyzet, hiszen a köldöknézést befejező ellenzék – licitálással, hiteltelenítéssel vagy eltereléssel - képes lehet csökkenteni a téma erejét. Ugyan még csak pár hét telt el azóta, hogy Bajnai és Mesterházy egymás tenyerébe csaptak, de egyelőre semmi jele annak, hogy lenne adekvát válaszuk a témára. A Fidesz pedig közben elképesztően tudatosan teszi a dolgát: háromnegyed éve képes a napirenden tartani a rezsicsökkentés ügyét, lassan mindent és mindenkit átkeresztelve, átértelmezve, bevonva. Egyre kevesebb a kétség: Orbán Viktorból »rezsicsökkentő miniszterelnök« lesz, s nem akad majd olyan ember ebben az országban, aki 2014-ig ne találkozna nap mint nap a témával. Nem tudom, tényleg nem tudom, hogy ebben a kérdésben van-e a lónak másik oldala, de ha a Fidesz képes lesz elkerülni, hogy átessen oda, és a konstrukció sem dől össze a választásokig, akkor tényleg wunderwaffe lehet ebből az egyszerű ötletből. Hogy aztán utána mi lesz, emlékezzünk csak a 2006-os áfacsökkentés ehhez hasonló szerepére a kampányban, azzal a választás éjszakája előtt politikus ebben az országban biztos nem foglalkozik majd.”