A dzsentri kivagyiság reinkarnációja

Nos kedves GKI szerző azért ennél egy kezdő mosópor ügynök is többet tud. Mi akar lenni ez az írás? Mosakodás, vagy mosdatás? Esetleg mindkettő? Azt kellene talán elmondani, hogy a GKI szakgárda miért nem jelezte a válságot és 2008 első felében miért jelzett folyamatos növekedést. Az USA államadósságát több oknál fogva sem lehet összehasonlítani más országokéval. Ilyen többek között a gazdaság szerkezete, nagysága és kiterjedése a világban, a dollár, mint világpénz. Ennek hatását a mostani válságban – amely az USA-ból indult –is jól érzékelhetjük. Nem igaz az az állítás, hogy „eladósodottság mellett csak kivételes esetekben fordulhat elő, hogy a hitelektől remélt növekedési, foglalkoztatási és belső jövedelmi többletek meghaladják az adóssággal járó kamatokat és a növekvő felárakat.”, mert az nem kivételes eset, ha a hitel megtérülő fogyasztási javakra fordítódik, vagy a nemzetgazdaság növekedését segíti elő. A kivételes az, amikor a felvett hitel egy része, vagy egésze magánvagyon gyarapítását szolgálja ellentételezés nélkül. A 2002-2010 években erre is találhatunk példákat. Nem a GDP százalékában mért 60 %-os adósság a cél, hanem a szuficites költségvetés hosszú távon. A 60 %-on belüli hiánycél csak rövid-közép távra vonatkozhat, amely idő alatt a hitel megtérül és visszafizethető lesz. Ezt a magyar gazdaság és a költségvetés már a 70-es évek óta sem tudta teljesíteni, melynek legfőbb oka gazdasági szerkezet milyensége, a források eltüntetése. A GDP önmagában nem mond semmit, mivel ebbe benne van a külföldi tulajdonú, az országba betelepült vállalkozások bevétele is, melynek haszna kimegy az országból, nem itt kerül további felhasználásra. Ebből eredően a GDP mutató mellett fontos a GNI mutató és a kettő változásának a vizsgálata. Nem véletlen, hogy egyes országok kedvezőbb helyzetben vannak az adósságuk nagysága ellenére is, mert a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghaladja bruttó hazai termék (GDP) értékét vagy ugyanakkora. Magyarországon ez fordítva van. Ugyanakkor Németországban, az USA-ban, sőt Romániában is a GNI értéke magasabb a GDP értékénél. Magyarországon 2008-ban a GDP 26,5 ezer milliárd forint volt, a GNI pedig 24,7 ezer milliárd forintot tett ki. A kettő közti különbséget adó legnagyobb tételek: a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem 2,1 ezer milliárd, míg az oda fizetett tulajdonosi jövedelem 4,2 ezer milliárd forintos tétele. Az igaz, hogy a magyar államadósság a GDP 82,4 százalékára rúgó aránya az EU átlagához közelít, de a gazdaság szerkezete, a GDP és GNI viszonya már nem. Ezért is mondható kritikusan magasnak az államadósság. A másik ilyen ok ugyancsak a gazdaság szerkezetében, a fogyasztási javak származásában, előállításában keresendő. A belső fogyasztás nagyobb hányada import. Az elmúlt 30-35 évben iparágak mentek tönkre, épültek le, melynek következtében tömegek váltak munkanélkülivé. Olyan iparágak települtek az országban, melyek élőmunka igénye alacsony és a felszabadult munkaerőt nem tudták más ágazatok felszívni. A magyar kis-középvállalkozások sem erősödtek meg, többségük a nagy cégek kiszolgálóivá váltak. Az agrárágazatban az uniós támogatások lépcsőzetes megadása következtében a külföldi termelőkkel nem tudtak versenyezni az árak tekintetében, ezért leépült és vele együtt a feldolgozó ipar is. Szerintem ebben a témakörben ennek hatását kellene elemezni, összegezni a semmit mondó frázisok helyett. Az IMF/EU hitel a kényszerből keletkezett, mert a pénzpiac még felár hozammal sem volt hajlandó a költségvetés hiányt finanszírozni és 2006 évet követően folyamatos forráskivonás történt. Ennek következménye lett volna 2008 év végén a fizetésképtelenség, s ezért kellett az IMF hitel, melynek feltételei voltak. Az akkori kormány feltételként nem tudott mást felajánlani, mint az állami szolgáltatás drasztikus csökkentését, a jövedelmek megfaragását és az adók növelését. Ennek következtében csökkent a fizetőképes kereslet, melynek hatására 7 %-ot meghaladóan csökkent a fogyasztás és a termelés. Hasonlók történtek a velünk kereskedelmi kapcsolatban lévő országokban is – például Németországban is, amely az egyik legnagyobbnak számít a külkereskedelmi kapcsolatokban - mely ugyancsak hozzájárult a termelés drasztikus és hosszabb távon történő csökkenéséhez. Mindezek alapján szerintem nem dzsentri kivagyiság – ahogy ezt a szerző állítja – az idő előtti törlesztés, hanem megfontolt pénzügyi döntés. Kifele pedig azt mutatja, hogy nem szorul az ország IMF-uniós mankóra. Végezetül semmilyen felsózás, elzavarás sem történt, mert az IMF távozik az országból, ha az adósság egy bizonyos összeg alá süllyed.

"Az IMF hitelének idő előtti törlesztése és irodája helyének felsózása nem több, mint az eltűntnek hitt dzsentri kivagyiság sajnálatos reinkarnációja." A dzsentrizés nem egyéb, mint a letűntnek hitt kádári-aczéli propaganda reinkarnációja.

Ja, értem Miki bácsi. Nem az a dzsentri mentalitás, ha felnyomjuk az államadósságot 53-ról 83%-ra, és a kormányzás végén felveszünk egy raklap IMF hitelt, hanem az, ha minimum szintentartjuk az államadósságot, a hitelt pedig visszafizetjük. A pártbrosúrák helyett olvass inkább Mikszáthot és Móriczot, mert nagyon hülye vagy elvtárs.

Tök egyértelmű mi volt Orbán célja az idő előtti törlesztéssel:1.Megmutatni,hogy Magyarország már jobban teljesít 2.Rámutatni,hogy az előző,gonosz kormányhoz képest,amely az éhhalálba sodorta a magyarokat,a fidesz-kormány mennyivel jobb.Egyik se igaz!Kizárólag a politikai hasznonszerzés volt a cél,mert értelme semmi.Újabb,rosszabb hitelből és tartalékokból fizették ki az amúgy is hamarosan lejáró tartozást.Eközben maradnak a stadionépítések és a milliomosoknak a 16%-os adó Unorthodoxiában.Páratlan siker.