Az ígéret szép szó

„Mielőtt ünneprontásba fognánk, szögezzük le: ha úgy általában a pedagógusok ősztől többet fognak keresni, az igenis jó. Jó akkor is, ha lesz köztük, aki sokkal több munkáért kap majd alig valamivel több bért; akkor is, ha a korábban pótlékokkal megvalósított teljesítménybérezés most – az életpályarendszer követelményoldalának kidolgozatlansága miatt – igazságtalanul nivellálni fog; akkor is, ha a beígért emelést valójában csak négy év alatt kapják majd meg. Jó, mert ahogy Mendrey László mondta, a sok évtizedes elmaradást érdemben nem orvosolja ugyan a látványos számszaki emelés, de ha a hétvégi bevásárláskor a tanárok kicsit bátrabban pakolják bele a hipermarket kocsijába az élelmiszert, már annak is nagyon lehet örülni.

A baj csak az, hogy a kormánytöbbség ezt a méltányos és üdvözlendő lépést is fűnyíróként tolja maga előtt, hogy általa is a saját ízlésére egyneműsíthesse az iskolarendszert. A jól kommunikálható tett (»hatalmas arányú béremelés a pedagógusoknak«) elfedi, hogy közben a felszín alatt épp felszámolják a mindenkinek a maga igényei szerint járó oktatáshoz való hozzáférés szabadságát.”