Vitéz Somogyváry Gyula: a „javíthatatlan jó ember”, akit a Gestapo és az ÁVH is elhurcolt
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Ft
Ft
26°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 14.
vasárnap
Mérlegen a rendszerváltozás – két évtized számokban (2)
2013. június 26. 17:25
Az elmúlt húsz évben, 1990 és 2010 között a GDP 13,5-szeresére emelkedett, míg a bruttó adósságállományunk 21,3-szeresére nőtt.
2013. június 26. 17:25
„Az elmúlt húsz évben, 1990 és 2010 között a GDP 13,5-szeresére emelkedett, míg a bruttó adósságállományunk 21,3-szeresére nőtt. Adósságszolgálatunk növekedése még ennél is nagyobb: 25-szörös! Ezért van, hogy a megtermelt értékből egyre többet kell elvonnunk a háztartások fogyasztásától, hiszen szükséges az adósságszolgálat fedezéséhez.
Ámbár a lakosság maga is szerepet játszott abban, hogy a helyzet így alakult. Nemcsak az állam költekezett folyamatosan túl. A lakossági megtakarítások - amelyek nagyságrendje nem lebecsülhető, hiszen majd annyi volt, mint amennyi külföldi működőtőke (FDI) 20 év alatt beáramlott az országba -, gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak. Ebben szerepet játszott, hogy a kisvállalkozások hozama gyakran nem vetekedett még a bankbetét kamatával sem. A lakosság, jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel. Ingatlanba invesztált. Amikor a lakosság érdemleges támogatást kapott a lakáshoz jutás érdekében, nem meglepő módon megtakarításait a hitelek önrészének biztosítására fordította. Ebből addóan ugyanakkor nem maradt hazai forrás az állam eladósodásának finanszírozására... Amikor ez a támogatás alaposan lecsökkent, akkor a magyar családok beleszaladtak a nemzetközi forrásokból finanszírozott, svájci frankos hitelkonstrukcióba. Ezzel végképpen a külső finanszírozástól vált függővé az ország helyzete, és a gazdaságpolitika elkövette az »eredeti bűnt« - Eichengreen (2005) megfogalmazását idézve: a hazai finanszírozás »devizásítását«.
Az állami eladósodottság mellé tehát belépett a lakossági magán külföldi eladósodottság is. Az állam adósságát gyakorlatilag csak külső forrásból lehetett eddig is finanszírozni, akkor is, ha az forintban kibocsátott állampapírokkal történt. A bankszektor svájci hitel-akciója esetében sem kapott a lakosság kézhez svájci frankot, a finanszírozást azonban az olcsó külföldi források biztosították, s devizában kellett visszafizetni a felvett és deviza-összegben meghatározott hiteleket. A válság idején bekövetkezett forráskivonás, amely a deviza iránti keresletet növelte, s így a magyar valuta árfolyamát rontotta, számtalan »svájci frankos« hiteladóst ellehetetlenített. Hamar megmutatkozott az »eredeti bűn« következménye...
Mind a mai napig viseli a magyar társadalom annak a felelőtlenségnek a terhét, ami e folyamatok minden biztosítás nélküli szabad alakulását eredményezte. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a lakosságnál adcsökkentéssel hagyott jövedelmek, nagyrészt a középrétegek svájci frankos hiteleinek törlesztésére szolgáltak, gyorsan kiáramlottak az országból, s tovább nyomták lefelé az árfolyamot. Nem tudtak kellő impulzust adni a gazdasági növekedésnek a fogyasztás emelkedésével, sem az állampapírok masszívabb forintra váltásával a külső függés mérséklésének. Részben a helyzet következményének tekinthető a rendkívüli adók bevetése, illetve az állami kiadások csökkentése. Csak remélni lehet, hogy hosszabb távon eredményt hoznak az intézkedések, mert tartósan nem lehet a humán erőforrások területéről forrásokat negatív következmények nélkül kivonni.”
Egy szempillantás alatt összezúzták a románok álmát: most megismerhette a lakosság a könyörtelen igazságot
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
A Kirk-gyilkosság félreérthetetlen üzenet mindenkinek: kussolsz vagy meghalsz
A baloldaliság, a marxizmus és mindaz, ami belőle kinőtt, a terror és az erőszak bölcsője.
Elkészült az elemzés: ez az euró bevezetésének a tétje
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
Nincs vége a magyar–portugálnak, határozott üzenetet küldtek a szurkolók
Biztosan lesz még folytatása a történetnek.
Az egész magyar gazdaságot romba döntené Magyar Péter: a családok helyett a multik járnának jól a Tisza-csomaggal
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
„Azt mondják, én EVANGELIZÁLTAM a Fideszt” – Eperjes Károly a Hotel Lentulaiban
Belföld
A Hotel Lentulai vendége ezúttal Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező volt.
Rémületes álmot látott a közgazdászprofesszor: Magyarország, Lengyelország és Szlovákia megbukott – ahogyan az USA is
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Összesen 127 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Barnabox
2013. június 27. 07:19
Mai keserveinket - több mint 20 év után - sztem a önös érdekeket előbbre tartó, hatalomvágytól elborult, látszólag kibékíthetetlen szembenállást mutató (valójában a háttérben egyirányban húzó), munkájukban, és eredményeikben tehetségtelen politikai vezetésnek köszönhetjük!
Persze valahol benne vannak ebben a rákosi-kádári rendszer évtizedei, de ne feledjük 89-2013 között eltelt fél emberöltő! Ennyi idő alatt szerencsésebb nemzetek megteremtették maguknak a jólét alapjait!
Mi pedig csúszunk lefelé!
Válasz erre
0
0
Berecskereki
2013. június 26. 22:12
Szép álmokat. Jó éjszakát.
Válasz erre
0
0
Szarvasember
2013. június 26. 21:05
"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel."
Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.
Válasz erre
0
0
Szarvasember
2013. június 26. 21:04
"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel."
Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.
Válasz erre
0
0