Mérlegen a rendszerváltozás – két évtized számokban (2)

Mai keserveinket - több mint 20 év után - sztem a önös érdekeket előbbre tartó, hatalomvágytól elborult, látszólag kibékíthetetlen szembenállást mutató (valójában a háttérben egyirányban húzó), munkájukban, és eredményeikben tehetségtelen politikai vezetésnek köszönhetjük! Persze valahol benne vannak ebben a rákosi-kádári rendszer évtizedei, de ne feledjük 89-2013 között eltelt fél emberöltő! Ennyi idő alatt szerencsésebb nemzetek megteremtették maguknak a jólét alapjait! Mi pedig csúszunk lefelé!

Szép álmokat. Jó éjszakát.

"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel." Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.

"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel." Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.