Mérlegen a rendszerváltozás – két évtized számokban (2)

2013. június 26. 17:25

Az elmúlt húsz évben, 1990 és 2010 között a GDP 13,5-szeresére emelkedett, míg a bruttó adósságállományunk 21,3-szeresére nőtt.

2013. június 26. 17:25
Botos Katalin, Botos József
Pénzügyi Szemle Online

„Az elmúlt húsz évben, 1990 és 2010 között a GDP 13,5-szeresére emelkedett, míg a bruttó adósságállományunk 21,3-szeresére nőtt. Adósságszolgálatunk növekedése még ennél is nagyobb: 25-szörös! Ezért van, hogy a megtermelt értékből egyre többet kell elvonnunk a háztartások fogyasztásától, hiszen szükséges az adósságszolgálat fedezéséhez.


Ámbár a lakosság maga is szerepet játszott abban, hogy a helyzet így alakult. Nemcsak az állam költekezett folyamatosan túl. A lakossági megtakarítások - amelyek nagyságrendje nem lebecsülhető, hiszen majd annyi volt, mint amennyi külföldi működőtőke (FDI) 20 év alatt beáramlott az országba -, gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak. Ebben szerepet játszott, hogy a kisvállalkozások hozama gyakran nem vetekedett még a bankbetét kamatával sem. A lakosság, jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel. Ingatlanba invesztált. Amikor a lakosság érdemleges támogatást kapott a lakáshoz jutás érdekében, nem meglepő módon megtakarításait a hitelek önrészének biztosítására fordította. Ebből addóan ugyanakkor nem maradt hazai forrás az állam eladósodásának finanszírozására... Amikor ez a támogatás alaposan lecsökkent, akkor a magyar családok beleszaladtak a nemzetközi forrásokból finanszírozott, svájci frankos hitelkonstrukcióba. Ezzel végképpen a külső finanszírozástól vált függővé az ország helyzete, és a gazdaságpolitika elkövette az »eredeti bűnt« - Eichengreen (2005) megfogalmazását idézve: a hazai finanszírozás »devizásítását«.

Az állami eladósodottság mellé tehát belépett a lakossági magán külföldi eladósodottság is. Az állam adósságát gyakorlatilag csak külső forrásból lehetett eddig is finanszírozni, akkor is, ha az forintban kibocsátott állampapírokkal történt. A bankszektor svájci hitel-akciója esetében sem kapott a lakosság kézhez svájci frankot, a finanszírozást azonban az olcsó külföldi források biztosították, s devizában kellett visszafizetni a felvett és deviza-összegben meghatározott hiteleket. A válság idején bekövetkezett forráskivonás, amely a deviza iránti keresletet növelte, s így a magyar valuta árfolyamát rontotta, számtalan »svájci frankos« hiteladóst ellehetetlenített. Hamar megmutatkozott az »eredeti bűn« következménye...

Mind a mai napig viseli a magyar társadalom annak a felelőtlenségnek a terhét, ami e folyamatok minden biztosítás nélküli szabad alakulását eredményezte. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a lakosságnál adcsökkentéssel hagyott jövedelmek, nagyrészt a középrétegek svájci frankos hiteleinek törlesztésére szolgáltak, gyorsan kiáramlottak az országból, s tovább nyomták lefelé az árfolyamot. Nem tudtak kellő impulzust adni a gazdasági növekedésnek a fogyasztás emelkedésével, sem az állampapírok masszívabb forintra váltásával a külső függés mérséklésének. Részben a helyzet következményének tekinthető a rendkívüli adók bevetése, illetve az állami kiadások csökkentése. Csak remélni lehet, hogy hosszabb távon eredményt hoznak az intézkedések, mert tartósan nem lehet a humán erőforrások területéről forrásokat negatív következmények nélkül kivonni.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 127 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Barnabox
2013. június 27. 07:19
Mai keserveinket - több mint 20 év után - sztem a önös érdekeket előbbre tartó, hatalomvágytól elborult, látszólag kibékíthetetlen szembenállást mutató (valójában a háttérben egyirányban húzó), munkájukban, és eredményeikben tehetségtelen politikai vezetésnek köszönhetjük! Persze valahol benne vannak ebben a rákosi-kádári rendszer évtizedei, de ne feledjük 89-2013 között eltelt fél emberöltő! Ennyi idő alatt szerencsésebb nemzetek megteremtették maguknak a jólét alapjait! Mi pedig csúszunk lefelé!
Berecskereki
2013. június 26. 22:12
Szép álmokat. Jó éjszakát.
Szarvasember
2013. június 26. 21:05
"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel." Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.
Szarvasember
2013. június 26. 21:04
"A lakossági megtakarítások (...) gyakorlatilag nem produktív beruházásokra fordítódtak (...) jobb befektetési lehetőségek híján, megtakarításait a lakáshelyzete javítására használta fel." Ehhez tenném hozzá, hogy ha már az előcsatlakozási alapokat és a később megnyíló EU-s forrásokat értelmes dolgokra fordítottuk volna, CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIÁVAL ÉS ADÓZÁSSAL kombinálva, akkor a lakossági és kisvállalkozói források azonnal produktív beruházásokba áramlottak volna. Lehetőség lett volna arra, hogy 20 év alatt akár Ausztria nyomába érjünk. De fontosabb volt a pénzcsapokat a pártok holdudvarai és a gigacégek leányvállalatai felé nyitni, hiszen a kisvállalkozások számára sokáig elérhetetlenek voltak a közbeszerzések. Az EU-s források nagy része kiáramlott az országból. Közben a helyi kis cégeket és a lakosságot magas adókkal, járulékokkal és ezerféle külön lehúzással nyomták a víz alá.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!