Nevelési eszközök

A gyereknek rendre van szüksége. ha nincs ez meg, akkor meghibban.

Egy olyan társadalomban, ahol az anyáknak és apáknak nincs lehetősége egy gyermeket nemcsak tanítani, hanem nevelni sem, mert egyszerűen nem marad idő és energia a napi minimum 10 órás otthontól való távollét miatt (munka és közlekedés) nagyon felértékelődik az iskola szerepe. Magyarországon fokozza a problémát az igen hosszú nyári szünet, amit nincs család, aki szabadsággal bírna. Ez is jellemző magyar dolog, szemrebbenés nélkül állítani megoldhatatlan problémák elé embereket. A menekülő józan ész. Az előző, Kádár éra kíméletlenül értelmiség ellenes volt. A hagyományos tekintélyek, a pap, a tanár, az orvos, le lettek fokozva, mert veszélyeztették volna a Párt vezető szerepét. Nem a tanultak, a fontos és értelmes munkát végzők tudtak boldogulni, jobban lakni, utazgatni, stb., hanem pl. egy fodrász-taxisofőr házaspár. A 80-as években azok, akiknek a foglalkozása lehetővé tette az adóelkerülést. Az orvostársadalom tudomásul vette, h. oda kell hatnia, h. egyre szánalmasabban és megalázóan kevés illetményét a betegek önkéntesen kiegészítsék. Az, h. ez elég sok szakágban nem volt lehetséges, legfeljebb az ezen szakágakban dolgozókat érdekelte. Egy ismert, jó sebész, szülész fantasztikusan keresett, ők nem is keresték a boldogulásokat külföldön, mikor a 70-es évek végétől már családokat is kiengedtek. A mérnökök a 80-as évek elejétől kerültek jobb helyzetbe, a GMK-k engedélyezésével, mikortól azt a vállalati munkát, amire a cégnek nem volt kapacitása, engedték a dolgozók önszerveződött csoportjainak külön szerződésekkel, munkaidő után külön pénzért elvégezni. Ezután adózni kellett ugyan, de sem táppénzt, sem nyugdíjat nem fizettek utána. Nyilván az orvosi "hálapénz" után sem, viszont az után nem is adóztak. Az egész rendszer végülis gazdaságilag bukott meg. A szerelvény alól végülis kifutott a pálya, kiderült, h. nincs tovább. Keresgéljük a jobbára egyéni menekülési utakat. Tanárnak az alacsony fizetések ellenére főleg az ment, szerintem, akit vonzott a lényegesen hosszabb nyári szabadság, a rövidebb munkaidő, annak ellenére, h. a rövidebb munkaidő alatt aztán ott kell igazán lenni, nincs lazítás! Viszont elég régóta szervezett ellenőrzés sem. Magyarul leginkább az, h. volt, aki rájött, napi 10-12 órás munka és otthontól való távolléttel NEM lehet hathatós külső segítség nélkül gyermekeket ellátni, háztartást vezetni. Szép dolog, h. mindezekbe szálljon be mindkét szülő, de ha legalább egyiküknek többlet igényei vannak a munkával kapcsolatban, akkor ő sem tud kibontakozni, mert bele kell follyék a másikkal egyenlő mértékben a gyermekekkel, háztartással együtt járó munkákba, ami napi rendszerességgel ismétlődik, s hogy mennyi azt leginkább akkor lehet észrevenni, ha nincs elvégezve. Azt, amit 75 év alatt sikerült fenekestől felforgatni, az elérendő célok, a hozzá vezető egyenes út, a követelmények terén, nem fogja az Orbán kormány 3 év alatt rendbetenni, a sanyarú gazdasági lehetőségek miatt sem. Ne keverjük össze az orvosokat a tanárokkal! A kint boldoguló orvos más kategória, felkészültségben, tudásban és azonnali felelősségben is. Reál tárgyat oktató tanár meg lassan nincs, matematika, biologia, fizika, kémia -pedig ezek kellenének legjobban, mert a közművelődési tárgyakat majdcsak megtanulja akár felnőtt fejjel, aki akarja, v. kell neki, de ezeket nem -és biztos, h. ezekből használható tudás kéne és nem kompetencia, nem beszélve az angol nyelvről! Nyilván szükség van egységes követelmény rendszerre, ellenőrzésre, és aki jól tanít, rendet tud tartani, azt nagyon jól meg kell fizetni. Az ének, torna, rajz is nagyon fontos! Ahhoz, h. ennyi mindent jól meg lehessen tanítani, idő kell és haladási sebesség. Aki nem tudja a tempót felvenni, azt államilag kell délutánonként korrepetálni, aki sehogysem boldogul, nos, annak kell legyen alacsonyabb követelményszintű általános, mert nem lehet a legszerencsétlenebbek tempójához szabni az évente elvégzendő, begykorlandó, számon kérendő anyag mennyiségét. Egyenlő jogaink vannak, de sajnos, nagyon nem vagyunk egyforma képességűek, ahonnan indulunk, az is ég és föld, ezt tudomásul kell venni és elfogadni, s ehhez, mint adottsághoz átszabni az iskolarendszert. Valószínüleg nem kéne annyira félni a teljesen civilizálatlan, tanulatlan környezetből jövő, ráadásul esetenként gyenge képességű gyermekek felzárkóztató, kislétszámú osztályaitól, ahol a gyermekek javát fürdőszoba és egész napos étkezés, valamint jobban fizetett tanárok szolgálják, s lenne átjárás ez és a "normál" osztályok között. Valószínüleg nem ártana a nagyon elszomorító tények tudomásul vétele, hogy óriási a különbség az emberi minőségben gyermekek s felnőttek esetében is, s hogy hogyan kellene ezekhez az adottságokhoz, melyek gyakran változtathatók egy egységes követelményrendszer hasúlyozásával is alkalmazkodni. 75 év alatt valahogy viszonylagossá váltak az értékek, sőt, az elérendő célokban is sok a bizonytalanság. Talán tanulmányozni kéne azokat, akik, mint a finnek, fel tudtak zárkózni. Viszont sehol sincs olyan nagy probéma, mint itthon, hogy a sok gyermek ott születik, ahol jószerivel a fizikai ellátásuk sincs a szülők által megkeresett pénzből biztosítva. Miféle munka biztosítható az állam és a szabad munkaerő piac által teljesen tudatlan, képzetlen, gyakran önfegyelemmel, motiváltsággal is alig rendelkező, viszont jogaikkal igencsak tisztában lévő tömegek számára?

"De mit tegyen a pedagógus az olyan gyerekkel, amelyik a szép szót gyengeségnek véli, s mindenféle gyengeséggel azonnal megpróbál visszaélni? S egyre több ilyen gyerek lesz, mert a „jót akaró” szülők már a bölcsőben elkezdik oktatni, ha vinni akarja valamire, legyen agresszív..." Ez vicces Miki, a narik ugrottak be róla. Róluk is az égvilágon minden lepereg és egyre csak nő az agresszivitásuk. Ráadásul velük sem lehet mit kezdeni. Talán a sóhivatal erre is talál megoldást bár ők már kikerültek a suliből és terjesztik a kórt a magyarok között...

Az a borzalmas az egészben hogy a szélsőségesen liberális oktatás neveltjei már magát a problémát is képtelenek felismerni. Egyetlen gyógymódot ismernek mindenre a mégtöbb liberalizmust. Csökött agyuk még az olyan egyértelmű tényeket is mint az iskolai lövöldözés a liberális oktatás hiányának és nem melléktermékének tulajdonítja. Azt sem fogja az agyuk hogy a nyugaton már régebben meghonosított liberális oktatás képtelen pótolni a szakembereket mert konzumidiótákon kivül alig nevel mást ezért importra szorul a lesajnált ántiliberális világból. A tanárgárdát kiherélték és közömbössé tették a vezetői gárda meg alkalmatlan pénzsóvár szolgahaddá degradálódott, így reménytelen bármi előrelépés a jelenlegi alapokon. Pár hülye szülő mindig akad akit megfertőztek a liberális oktatás hibás alapvetései így a közösségek is destruktív hatással vannak. Szülőin mindig a legnagyobb marhák exponálják magukat és kritizálják, vádolják, okítják a tanárokat. Az értelmesebb szülők már elkezdték keresgélni a megoldást de ez egyelőre csak annyiban látszik hogy ateisták viszik tömegével vallási iskolákba gyerekeiket de sajnos az a kis plusz normalitás ami van a vallási iskolákban az csak csalinak elég. A számonkérési rendszer is abszurd ami kizárólag a csókosokat és egyenlőbbeket segíti, a tehetségeseket meg lebutítja a csorda szintjére. Hihetetlen hogy a magyar vizsgarendszer nem ismeri a név nélküli számonkérést, Magyar Valentinák meg azon kesereghetnek hogy az ellopott tételeket nem csak az "egyenlőbbek" kapták meg hanem pár diák mindenki számára elérhetővé tette őket az interneten, és ennek a következmények nélküli országban a jutalma nem is maradt el mert Bálintunk tovább garázdálkodhatott.