Az a bizonyíték, hogy úgy gondoljuk, hogy ezek léteznek, és eszerint kéne élni. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy szent szöveg, szentként tiszteljük.
Döbbenetes ítéletek egy ésszerűtlen, szent szöveg nevében. Fekete ruhás, felkent emberek diktatúrája, akik értelmezési privilégiumokat őriznek. Börtön, háború, jajveszékelés. Betarthatatlan erkölcsi szabályok. Természettudományosan megmagyarázhatatlan tanítások, logikai bakugrások, hitviták. Egy vallásról beszélget apa és fia.
Apu, kik azok a fekete ruhás, mérges bácsik a tévében?
Ők a bírók, és talárnak hívják a ruhájukat. Ők az emberi jogok rottweilerei, páncélbírói.
És mit csinálnak?
Ítéletet hirdetnek valaki ellen.
És mit követett el a bácsi?
Megsértette az emberi jogokat.
Azok mik?
Az emberi jogok olyan elvek, amelyek szerint élnünk kell. Mi az emberi jogokat követjük és tiszteljük.
De apu, ezt honnan tudjuk?
Onnan, hogy benne van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, és hogy azok a bácsik a tévében ez alapján mondják meg, hogy ki volt rossz és ki volt jó.
Oké, de ez a nyilatkozat mindig is létezett?
Nem, de úgynevezett egyetemes elvek vannak benne.
De ha nem létezett mindig, akkor mióta létezik és ki találta ki?
A 18. század végén találták ki a francia forradalmárok, ők adták ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
És találkoztak ők az emberi jogokkal?
Nem, nem találkoztak velük személyesen. De azt állítják, hogy léteznek.
És mi erre a bizonyíték?
Semmi, nincs rá bizonyíték. Az a bizonyíték, hogy úgy gondoljuk, hogy ezek léteznek, és eszerint kéne élni. A nyilatkozat egy szent szöveg, szentként tiszteljük.
De ki mondja ezt meg nekünk?
A bíró bácsik, Strasbourgban. Ott van az emberi jogok központja.
De apu, akkor az emberi jogok tana nem ésszerű!
Hát, nem tudjuk úgy bebizonyítani őket, mint ahogy a fizika órán meg a kémia órán bebizonyítotok valamit. Ez olyan valami, ami több mint kétszáz éve létezik, ezért elfogadjuk őket.
Apu, és a francia forradalmárok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint éltek?
Nem teljesen, ők több ezer embert öltek meg, pár év alatt többet, mint az előző kétszáz évben az általuk kifogásolt francia királyság összesen. És utána még sokan csináltak hasonló csúnyaságokat az emberi jogok követői közül. Például kivégezték tömegesen azokat, akik nem fogadták el az egyetemes emberi jogok tanát, valamint megkínozták és börtönbe zárták őket. Meg háborút is indítottak azért, hogy mások, akik nem hittek az emberi jogokban, higgyenek benne. Ezeket a dolgokat hívjuk inkvizíciónak és az emberi jogok háborújának. Sajnos egyik-másik ilyen háborút eltérítették, és saját hatalmi érdekeik miatt folytatták, akik vezették őket.
Apu, ez szörnyen hangzik! Akkor ők megszegték a saját alapelveiket! Ez képmutatás!
Igen, sajnos nem mindenki tudott megfelelni az emberi jogok tanának. De tudod, ezek eszmények, az emberek pedig tökéletlenek. Bár vannak olyan emberi jogok, amelyeket nagyon nehéz megvalósítani, betartani.
Oké, de akkor miért kényszerítik ránk? Miért kényszerítenek ránk betarthatatlan erkölcsi elveket, amiknek nehéz megfelelni?
Mert ezek eszmények. Vannak olyanok, akik az emberi jogok bajnokai, ők Nobel-békedíjat vagy más kitüntetést kapnak, és szentként tiszteljük őket. Az év valamelyik napján megemlékezünk róluk és ünnepséget rendezünk a tiszteletükre. Ha nekik sikerült, neked is sikerülhet!
Azt mondtad, hogy senki nem bizonyította be, hogy emberi jogok tényleg léteznek, senki sem találkozott velük. Miért higgyek valamiben, amiről nem tudom, hogy úgy van-e, nem lehet bebizonyítani?
Azért, fiam, mert azt mondták, így van. Ha nem hiszel bennük, kiírod magad egy olyan dologból, amit „demokratikus közbeszédnek” neveznek. Aki nem hisz az emberi jogokban, azt kiközösítik a strasbourgi bácsik és más bírók.
De apa, ez kirekesztés! És ki mondja meg, hogy miként kell értelmezni az emberi jogokat?
A strasbourgi bírók, ott van a központ. Budapesten is van egy helyi központ. És a főközpont, valamint a helyi központok alá tartozik sok fekete reverendás, izé, taláros bíró, ők az emberi jogok papjai. Ők mondják meg, mi emberi jog és mi nem az.
És soha nem volt köztük vita?
De, mindig is vita volt köztük. Állandóan vitatkoznak, mert sok emberi jog van, ami ellentmond egymásnak, és nem tudják, hogy miként egyeztessék őket össze. Időnként összeülnek, hogy megbeszéljék, hogy mit hogy kell érteni, az ilyen találkozókat akár zsinatnak is nevezhetjük. Amiben megegyeznek, az egy dogma. A dogmákat nem lehet vitatni, mert akkor kikerülsz a „demokratikus közbeszédből”, de fejlődhetnek, azaz lehet őket magyarázni, és újabb vitát folytatni róluk. Végső soron mindig Strasbourg dönt, ha vita van. Erre mondják, hogy Strasbourg locuta, causa est finita.
Apa, és ha én nem értek egyet velük, megreformálhatom ezt a vallást? Szerintem mindenkinek joga van úgy értelmezni az emberi jogokat, ahogy akarja! Azok úgyis egyértelműek, nem? Ha az emberi jogok magától értetődőek, nyilvánvalóak és beláthatóak, akkor miért kell, hogy bíró bácsik mondják meg, hogy hogy értelmezzük őket? És akkor miért kell bonyolult, kevés ember által érthető szövegeket kiadniuk, idegen nyelveken, amiket sokszor nem fordítanak le magyarra? És miért higgyek valamiben, amiről ők sem tudnak megegyezni?
Tudod, ők is emberek, és az emberi jogok papjai privilégiumokat őriznek. Eszerint csak nekik, a bíróknak van joguk megmagyarázni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és más, ezzel kapcsolatos, dogmákat tartalmazó dokumentumokat. Neked követni kell őket, nincs más dolgod. Ők a társadalom legfontosabb osztálya. Sőt, az emberi jogok szervezete, ami olyasmi, mint egy egyház, igencsak összefonódott az állammal.
Apa, ideje lenne szétválasztani az emberi jogok egyházát az államtól! Az állam csak elferdíti az emberi jogokat! Lehet, hogy vissza kellene térni az emberi jogok eredeti alapelveihez! Különben is, senki sem tudta bebizonyítani, hogy emberi jogok mindig is léteztek! Miért higgyek valamiben, amiről nem tudjuk, hogy létezik-e, és időben változik, mert mindig máshogy magyarázzák?
Mert a társadalom többsége elfogadja, ez amolyan közös bölcsesség.
Akkor elnyomják az emberi jogokat el nem fogadó kisebbséget?
Hát, bizonyos keretek közt lehet kritizálni, de azért óvatosan! Vannak olyan tudósok, akiknek a kutatási eredményei kétségbe vonták az emberi jogok egyes tanításait, és ahelyett, hogy a ennek megfelelően megváltoztatták volna az elveket, a beszűkült, maradi bíró bácsik börtönbe akarták küldeni az illetőt! És a társadalom sem biztos, hogy elfogadná, ha kritizálod az emberi jogokat!
De apa, akkor meg kell nevelni a társadalmat! Az emberi jogok elveit pedig a tudományhoz kell igazítani, és meg kell adni a lehetőséget, hogy az emberek szabadon vitázhassanak az emberi jogokról! Nem szép dolog kényszeríteni az embereket, hogy ésszerűtlen, bebizonyíthatatlan elveket fogadjanak el! Szerintem ha szeretjük az embereket, nem kényszeríthetjük rájuk a saját elveinket, és a strasbourgi bácsik sem tehetik ezt! Apu, fel kéne világosítani az embereket!
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
Anglia, Skócia is megadta magát a woke propagandának, elképesztő törvények és eljárások zajlottak a bevándorlást vagy a transzmozgalmat kritizáló polgárok megregulázására az elmúlt fél évben. Következik: Írország.
Az ismert autós újságíró, Vályi István szerint a brazil pilóta túlnőtt a sporton, túlnőtt a Formula 1-en.
