Döbbenetes ítéletek egy ésszerűtlen, szent szöveg nevében. Fekete ruhás, felkent emberek diktatúrája, akik értelmezési privilégiumokat őriznek. Börtön, háború, jajveszékelés. Betarthatatlan erkölcsi szabályok. Természettudományosan megmagyarázhatatlan tanítások, logikai bakugrások, hitviták. Egy vallásról beszélget apa és fia.
Apu, kik azok a fekete ruhás, mérges bácsik a tévében?
Ők a bírók, és talárnak hívják a ruhájukat. Ők az emberi jogok rottweilerei, páncélbírói.
És mit csinálnak?
Ítéletet hirdetnek valaki ellen.
És mit követett el a bácsi?
Megsértette az emberi jogokat.
Azok mik?
Az emberi jogok olyan elvek, amelyek szerint élnünk kell. Mi az emberi jogokat követjük és tiszteljük.
De apu, ezt honnan tudjuk?
Onnan, hogy benne van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, és hogy azok a bácsik a tévében ez alapján mondják meg, hogy ki volt rossz és ki volt jó.
Oké, de ez a nyilatkozat mindig is létezett?
Nem, de úgynevezett egyetemes elvek vannak benne.
De ha nem létezett mindig, akkor mióta létezik és ki találta ki?
A 18. század végén találták ki a francia forradalmárok, ők adták ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
És találkoztak ők az emberi jogokkal?
Nem, nem találkoztak velük személyesen. De azt állítják, hogy léteznek.
És mi erre a bizonyíték?
Semmi, nincs rá bizonyíték. Az a bizonyíték, hogy úgy gondoljuk, hogy ezek léteznek, és eszerint kéne élni. A nyilatkozat egy szent szöveg, szentként tiszteljük.
De ki mondja ezt meg nekünk?
A bíró bácsik, Strasbourgban. Ott van az emberi jogok központja.
De apu, akkor az emberi jogok tana nem ésszerű!
Hát, nem tudjuk úgy bebizonyítani őket, mint ahogy a fizika órán meg a kémia órán bebizonyítotok valamit. Ez olyan valami, ami több mint kétszáz éve létezik, ezért elfogadjuk őket.
Apu, és a francia forradalmárok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint éltek?
Nem teljesen, ők több ezer embert öltek meg, pár év alatt többet, mint az előző kétszáz évben az általuk kifogásolt francia királyság összesen. És utána még sokan csináltak hasonló csúnyaságokat az emberi jogok követői közül. Például kivégezték tömegesen azokat, akik nem fogadták el az egyetemes emberi jogok tanát, valamint megkínozták és börtönbe zárták őket. Meg háborút is indítottak azért, hogy mások, akik nem hittek az emberi jogokban, higgyenek benne. Ezeket a dolgokat hívjuk inkvizíciónak és az emberi jogok háborújának. Sajnos egyik-másik ilyen háborút eltérítették, és saját hatalmi érdekeik miatt folytatták, akik vezették őket.