A magyar állam mára nyilvánvalóan maga alá temette a társadalmat.
„A magyar állam mára nyilvánvalóan maga alá temette a társadalmat, amelynek egyébként a megbízásából működik, amelynek egyébként az eszköze. A rendszerváltás utáni állam egy viszonylag rövid folyamat eredményeként a 2000-es évtized elejétől vált rapid módon átláthatatlanná a megbízói számára, ami annál is könnyebben ment, hogy a társadalom sose tanulta meg igazán e megbízói viszony lényegét: hogy nem csak ellenőrizheti és korlátozhatja az államát, de szigorúan véve meg is szüntethetné, ha úgy akarná. Ezzel szemben a centralizált állam ma meghatározza a közbeszédet, az állampolgárok (sic!) politikai hiteit és ellentéteit, diktálja a jórészt általa kreált problémákra adott válaszlehetőségeket, jutalmazza és bünteti a alattvalóit, minősíti az erkölcsi életüket, miegymás. (...)
Összefoglalva, a legfontosabb politikai törésvonal már nem a pártok, hanem a politikai osztály uralmát legalizáló állam és a társadalom között húzódik, és emiatt ez nem is szüntethető meg a politikai pártok versenyében.
Az ország egyetlen – ha szűkös is, de legalább létező – menekülési útvonala egy olyan már elfeledett, politikai-kulturális nemzetkoncepción és nemzetépítésen (rendszerépítésen) át vezet, amelyik egyaránt szemben áll a mai jobboldal által vallott populista-etnicista nemzetképpel, és a baloldali nemzeti koncepciótlansággal, és amelyik utoljára 1848-ban tudta megtermékenyíteni a magyar közgondolkodást. '48 örökségét azért is érdemes egy kicsit megpiszkálni, mert ott akadt el (khm, valójában mielőtt megkezdődhetett volna) a nemzetté válás és a polgárosodás közös programja, hogy utána a máig ható, 165 éves, változó intenzitású agónia során (ami pont egy újabb törökdúlásnak felel meg hosszában és hatásában is) újabb rétegei ülepedjenek le a nemzet lelkében együttműködésre való képtelenségnek, provincializmusnak, bosszúvágynak, intoleranciának, und so weiter. Amiért most itt tartunk, és egy új '48-at legalább szimbolikusan értelme lenne megfontolni.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Egyesült Államok már különleges alakulatok bevetésének lehetőségét is mérlegeli.
„A panaszkodás helyett a cselekvés visz előre” – véli a TV2 Tények című műsorának arca, aki őszintén vallott a Mandinernek családról, munkáról, közéletről és társadalmi feszültségekről egyaránt. Interjúnk.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
