Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az áldozatok látszólag segítő szándékból történő fenyegetését mi szóbeli erőszaknak tartjuk, aki ilyet tesz, pontosan azt teszi, amit azok, akiket ő maga bántalmazónak tart.
Tisztelt Ertsey Katalin!
Mivel nem ismerjük egymást személyesen, és Magyarországon egymás számára idegen felnőtt emberek között a magázódó forma a bevett és az udvarias, javasolnánk, hogy maradjunk mi is ennél, mi így levelezünk. Egyben engedje meg, hogy majdnem húsz éve bántalmazott nőkkel foglalkozó szervezet önkénteseiként megosszunk Önnel néhány információt, melyeket reméljük, használni fog, amikor legközelebb bántalmazott nőknek ír képviselőként nyílt levelet.
1) Mi az ügyfeleinket mindig magázzuk, ezzel is kifejezve, hogy tiszteljük őket. Akkor is, amikor a bulvársajtó becenevükön emlegetve őket vájkál a magánéletükben. Különösen érdemes erre odafigyelni olyan esetekben, amikor annak, akit akár barátkozó szándékkal letegeznénk, jó oka lehet nem merni visszategezni bennünket. Ilyen eset az, amikor az ember parlamenti képviselő.
2) Mivel tudjuk, hogy a bántalmazó kapcsolatból kilépni rendkívül nehéz, átlagosan harmadik, negyedik (gyakran még többszöri, egyes felmérések szerint negyedik-hetedik) próbálkozásra sikerül, és azt is tudjuk, hogy ennek súlyos lelki, gazdasági, adott esetben fizikai biztonsági okai vannak, soha nem kérjük számon a bántalmazottakon, miért nem lépnek ki a bántalmazó kapcsolatból.
3) Visszamenőleg végképp nem hibáztatjuk őket azért, hogy bántalmazó kapcsolatba kerültek. Nyilván, ha tudnák előre és biztosan a nők, hogy bántalmazni fogják őket, nem lépnének be ezekbe a kapcsolatokba. A nők közti párbeszéd, a tapasztalatok megosztása valóban fontos, azonban nem visszamenőleg számon kérve, hanem a jövőre tekintve. Ennek feltétele a kölcsönösség és az egyenlőség, amelyet eleve ellehetetlenít, ha a másik nőt kioktatólag, lekezelően, egy nyílt levél hivatalossága ellenére tegezve és becenevén szólít meg a látszólag párbeszédet kezdeményező fél.
4) Az áldozatok látszólag segítő szándékból történő fenyegetését mi szóbeli erőszaknak tartjuk, aki ilyet tesz, pontosan azt teszi, amit azok, akiket ő maga bántalmazónak tart.
Tisztelettel a figyelmébe ajánljuk a NANE Egyesület Miért marad? című kiadványát további szíves tájékozódásra, illetve ha ennek alapos elolvasása után felmerülnek Önben kérdések, keressen bennünket.
Üdvözlettel,
A NANE Egyesület önkéntesei