„Ön sem volt mentes a radikalizmustól 24-25 évesen. Utólag visszatekintve hogy látja: sikerült »agyagba döngölni a kommunistákat«?
»Agyagba döngölni a kommunistákat a választásokon« – pontosan így hangzott el tőlem 1989 szeptemberében Zalaegerszegen egy pótválasztáson. Egy teherautó platójáról beszéltem Csengey Dénessel. A rendszerváltás nyögvenyelőssége: hogy még mindig azon vitázunk, volt-e, kellett-e volna forradalom, vagy hogy éppen most csináljuk-e a forradalmat, mind azzal magyarázható, hogy az első választáson sajnos nem sikerült agyagba döngölni a kommunistákat. Így 1994-ben, és 2002-ben is nagy erővel tudtak visszatérni, és egészen 2010-ig húzták. Ebből a 25 évből tízet töltött jobbközép vezetés mellett az ország, a másik 15 esztendőben posztkommunista vezetés alatt működött. Ebben persze ott volt az SZDSZ is, de meghatározó módon az MSZP érték-, és érdekrendszere határozta meg a döntéseket. Ez a 15 év arról szólt, hogy a szocialista párt saját hatalmát mentse át, ennek érdekében kötöttek szövetséget olyan tőkés-, vagy intellektuális csoportokkal, melyek megakadályozták, hogy valódi rendszerváltás menjen végre az országban. Amikor 2010-ben a Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott, alapvetően ez a rendszerváltó indíttatás határozta meg a pártot. Ez az intézkedéseink morális háttere. Ez a széles fronton lezajlott radikális változások háttere. Ezzel magyarázható azok sűrűsége, sebessége, és sokszor fésületlensége is.
Ha ez a mérce, akkor az ön számára mi lesz a siker a ciklus végén?
Nem lehet más a mércénk: a ciklus végén meg kell vonni a mérleget, hogy a kétharmados támogatással végrehajtott politikai programunk, a rendszerváltás kiteljesítése sikerült-e, vagy sem. Szerintem jó esélyünk van rá, hogy sikeres legyen – nem vitatva, hogy számtalan kérdésben szükségünk volt a szándékaink felülvizsgálatára, amit eredetileg másképp gondoltunk, de kiderült, hogy nem lehet értelmesen megvalósítani.
Egyetértek a felvetéssel, a titkosszolgálati múlt feltárása is nagyon fontos lenne. Mondom ezt úgy is, hogy majdnem 500 oldalnyi megfigyelési dokumentumot gyűjtöttek össze a Történeti Levéltárban, részben rólam, részben édesapámról. Bár édesapám F-dossziéját mindmáig nem találtuk meg, hiszen ezeket a rendszerváltás hajnalán a pártállam eltüntette. Vagyis nekem komoly személyes motivációm is van.”