„A Fidesz radikális populizmusának téveszméje, hogy a többség tévedhetetlen. Márpedig az igazság az, hogy a világon bármilyen többség tévedhet. És ha téved, akkor bizony az általa okozott kár helyrehozása egy igen hosszú időt igénylő, nagyon nehéz folyamat. Állandóan a parlamenti többségre hivatkozni a független igazságszolgáltatás döntéseivel szemben nem vezet jó közpolitikai megoldásokhoz, és egészen biztosan nem jó módja a kiegyensúlyozott kormányzati rendszer megőrzésének.
Orbán kiérdemelte a helyét a történelemben azzal, hogy egy liberális egyetemi hallgatókból álló csoportot képes volt egy olyan politikai párttá formálni, amely a szocialista rendszer végnapjaiban aktív szerepet vállalt a szabad és demokratikus Magyarország alapjainak lefektetésében, majd a magyar politikai életsajátosan domináns tényezőjévé vált. Idegesíti persze, hogy miután farkasszemet nézett a szovjet tankokkal, egyesek megkérdőjelezik a demokrácia iránti elköteleződését. De Orbán radikális demokrata populizmusával lassan, de biztosan éppen annak a kifinomult kormányzati berendezkedésnek a legitimitását és presztízsét rombolja le, aminek létrehozásáért saját maga oly keményen dolgozott.”