Barbárok a kapukon belül

„Orbán akármekkora igyekezettel próbálja meghívatni magát a Downing Street 10-be, Cameron nem engedheti meg magának, hogy egy barbárral vacsorázzon vagy akárcsak nagy nyilvánosság előtt kezet fogjon vele. Ha megtenné, azzal nem egyszerűen politikai kockázatot vállalna, de kulturálisat is.

Az európai jobboldalon is lassan megérik a felismerés és betelik a pohár. Tudom, ezt sokan vitatják, de figyelmeztetnék mindenkit: ne nézzék le azért olyannyira a konzervatívokat. Nemrég egy, a CDU-hoz húzó német diplomata emlékeztetett rá egy magánbeszélgetésben: a magyar baloldal, meg a liberálisok, a zöldek, egyáltalán mindenki, aki szemben áll a Fidesszel és a Jobbikkal, nem is tudják, milyen sokat köszönhetnek Angela Merkelnek. Erre csak akkor ébrednek majd rá, amikor Orbán politikailag megbukik, s fény derül arra az erőre, aminek jelentékeny szerepe lesz ebben a bukásban. »A kancellár asszony ugyanis tudja, hogy Orbán nem a szövetségese. Épp ellenkezőleg. És rendkívül nehezen viseli, hogy egy olyan politikai kapcsolatnak a túsza, amivel egyáltalán nem tud azonosulni« – szólt a figyelmeztetés.

Készséggel hiszek e megállapításnak, elvégre mi is túszai vagyunk egy politikai kapcsolatnak. És minél tovább viseljük el ezt az állapotot, messziről annál kevésbé tűnünk majd másnak, mint Orbán Viktor. Velünk is kerülni fogja a kézfogást az, aki nem szeretne barbárnak látszani.”