Feltűntek palesztin zászlók a Pride-on, meg is szólalt a rabbi: „Ne légy cinkos a képmutatásban”

„Időzített bomba” lehet a Pride égisze alatt hirdetett elfogadás és a progresszív oldalon egyre divatosabbá váló palesztinpártiság együttes vállalása.

Kormánypárti körökben úgy gondolják, az éhségmenet olyan menet, amelyben mindenki de facto éhes.
„Van abban valami mélységesen szimbolikus, hogy amikor pár tucat tüntető elfoglalja a Fidesz-székház udvarát, Selmeczi Gabriella szóvivő, úgy is mint gyorsreagálású hadtest nápolyival és vaníliás karikával próbálja blokkolni a behatolókat, ám amikor egyik se vesz a süteményből, csalódottan mondja a kamerába, hogy ekkora agressziót még életében nem látott. (...)
Milyen fogalma lehet a szóvivőnek erről a világról, a való életről, Magyarországról, kérdezhetnénk, különös tekintettel arra, hogy a nápolyi kínálgatásakor Bencsik András fogatlan békemenetesei már a Lendvay utca elején zsidóztak, buziztak és kommunistáztak, a székházban pedig tíz évet ült biztonsági őr aktivizálta magát lelkiismereti okokból, a rend és a jogállam nevében.
Megfigyelhető, hogy amióta kormányon van ez a társaság, a legkisebb konfliktusra is gasztropolitikai válaszokat ad. Amikor tavaly elindultak az első éhségmenetek, Tállai államtitkár kenyeret ajánlott fel a menetelőknek, az idén a lakiteleki polgármester küldött a vonulóknak rántottát, és nem értette, hogy azok miért nem fogadják el. Kormánypárti körökben úgy gondolják, az éhségmenet olyan menet, amelyben mindenki de facto éhes, következésképpen ha két tojásból rántottát adunk a tüntetőnek, akkor feloldódik benne a társadalmi feszültség, megszűnik a nélkülözése, sőt ha almapaprikát is kap a rántotta mellé, már középosztálybelinek érzi magát.”