Az egri vörösbor: bikavér

2013. március 03. 08:21

Egert gyakran éri kritika a sokféle felhasznált szőlőfajta miatt, én azonban kifejezetten izgalmasnak találom, hogy a borvidék nagy erejű dűlői, ezek együttesén át is képesek megmutatkozni - mondta az egri St. Andrea pincészet borásza, Lőrincz György a Vinoportnak adott interjújában. Ebből szemléztünk.

2013. március 03. 08:21
Lőrincz György
Vinoport

- A kékfrankoson túl, mely fajtának osztasz még szerepet a pincészetben?

- Saját bikavér tapasztalataink alapján a merlot a második legmeghatározóbb. Kedvessége, barátságossága jól kiegészíti a kékfrankos markáns karakterét. Persze a válogatáskor arra is tekintettel kell lenni, hogy melyik fajta tud alkalmazkodni a borvidék klímájához, földrajzi adottságaihoz. A pinot noir például korai érésű fajtaként nagyobb biztonságot jelent a számunkra. Ezeken túl a cabernet franc-t és a syrah-t használom még.

Ha van fajta – amitől saját termőterületeinken nyújtott ingadozó színvonala miatt – hosszú távon elzárkóznék, az a cabernet sauvignon. Túl sok olyan évjárat akad ugyanis, amelyekben ez a fajta érési nehézségekkel küzd. A kadarkának nyolc változatát vizsgáljuk már több éve. Kísérleteztünk vele, egyelőre sajnos bármennyire is szeretném, nem látom a fajta szerepét a bikavérben. Ennek azért is jelentősége van, mert egri borászként a portfóliónkat két bortípusra szűkítettem: bikavérre és egri csillagra.

- Nem lesz túl szűk a kínálat?

- Ezt hallva elsőre úgy tűnhet, de ez nem így van, ehhez elég a több minőségi kategóriára és a dűlőszelekció adta lehetőségekre gondolnunk. (...)

- A dűlőszelektált fajtaborokhoz lassan hozzászokunk, de mi a célja egy hasonló koncepción nyugvó házasításnak?

- Ugyanazt szeretnénk ebben az esetben is: a dűlő egyediségét kifejezni a bor által. A Hangács egy ásványos, rusztikus feszességet ad a bornak, amely számomra Piemontét idézi. Persze logikus, hogy az is fontos, ezen a területen rendelkezésre áll megfelelő számú kék szőlő, köztük jelentős mennyiségben a kékfrankos. Számomra a Hangács teljes mértékben eltér a többi bikavérünktől. A másik dűlő egyébként, amelyben a jövőben bikavér kapcsán komoly fantáziát látnék: a Nagy-Eged-hegy.

A dűlőszelektált bikavérekkel egy valóban különleges dolog születik meg Egerben. Ezt a borvidéket gyakran éri kritika a sokféle felhasznált szőlőfajta miatt, én azonban kifejezetten izgalmasnak találom, hogy a borvidék nagy erejű dűlői, ezek együttesén át is képesek megmutatkozni, igazán színessé téve Eger borainak sorát.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gabe
2014. július 30. 17:41
Az interjúalanynak éppenséggel van 3 eltérő koncepciójú Bikavére is (Áldás, Hangács, Merengő). Én ugyan egy húszassal fiatalabb vagyok, de rengeteg jó bort ittam már Egerből, felsorolni sem tudom.
dé208
2013. március 03. 10:46
Köszönöm ! Keresem és kipróbálom.
kuwiq
2013. március 03. 10:44
Régen magánpincéből ittam jó bikavért, de azzal ezek a mostani kotyvalékok köszönőviszonyban sincsenek. Van egy jó medinájuk, de nagyon oda kell figyelni, nehogy az ezres alatti kategóriából válasszon véletlenül az ember, egy tűrhető pinot noire-t is találtam, de ott is koncentrálni kell, mert abból még az ezresek között is akadnak irgalmatlan minőségtelenek, és még ez se közelíti meg az anno szőlészeti-borászati kutató által előállított termékeket. Gondolom, a dolognak van köze a gazdaságossághoz meg a nyereség számításokhoz. Vagy nincs, más az ízlés és kész. De egy bornak akkor se legyen hatszázféle utóíze.
dé208
2013. március 03. 10:11
57 évesen életemben még jó egri bort nem ittam. A kedvencem, hogy a Bazilika alatti pincében egy téli napon egyféle bort lehetett inni: badacsonyi szürkebarátot. Ajánljon valaki egy jó egri bort végre, hogy visszanyerjem a hitemet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!