Az Alkotmánybíróság számára az alkotmány a mérce

„Miért kell az Alaptörvénybe emelni a hajléktalanok kitiltásának lehetőségét?

Az önkormányzatok feltétel nélküli, biankó felhatalmazása a hajléktalanok kitiltására nem fogadható el – ezt mondta ki az AB. A módosítás pedig azt mondja, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a kulturális javak védelme érdekében meghatározott területre vonatkozóan rendelhet el törvény ilyen jellegű tilalmat. Egyébként az is államcél, hogy az állam és az önkormányzatok minden egyes hajléktalanról megfelelően gondoskodjanak.

Jól hangzik, csak míg a kitiltást könnyű betartani, az ellátási kötelezettség megszegéséhez semmilyen szankció nem párosul.

A jogalkotónak lehetőségében áll szankcionálni. A Fővárosi Önkormányzat szociális ügyosztályának statisztikája szerint – ezek még az Demszky-adminisztráció adatai – 2006-2010 között 131 hajléktalan vesztette életét az utcán kihűlés miatt. Amíg a tilalom élt, egy év alatt egyetlen ember. Kifejezetten cinikusnak tartom, ha az elvileg a hajléktalanok érdekében fellépő szervezetek az életvédők szerepében tetszelegnek, mert a valóság ezzel ellentétes. Valójában az állam e szabályozással a mindenkivel szemben fennálló életvédelmi kötelezettségének is eleget tesz, de természetesen a többségi társadalomnak is vannak jogai. Tudjuk, hogy Budapesten e szabályozás hiányában milyen, a hajléktalanok számára tarthatatlan, a nem hajléktalanok számára méltatlan helyzet állt elő. (...)

Miért jó, ha az AB nem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alkotmánymódosításokat?

Az Alkotmánybíróság számára az Alkotmány a mérce, ennek alapján jár el. Ez az AB teljesen következetes gyakorlata több mint 20 éve, ezért ez semmilyen jogkörelvonást nem jelent, sőt a módosítás éppen azt teszi egyértelművé, hogy az AB közjogi érvénytelenség esetén viszont kifejezetten jogosult az alkotmánymódosítás megsemmisítésére.”