Viharos viharok, 2006–2013

„Egyrészt, ha a mostani ellenzék hangvételét összehasonlítjuk a 2006-oséval, a stíluskülönbség mondjuk a tánc- és illemtanárok, illetve a szódáskocsisból lett futballhuligánok közti szakadékkal lenne mérhető. Másrészt most Pintér Sándor belügyminiszter az autósok felelőtlenségét is felemlegette. (Hajjaj, képzeljük el, ha Szilvásy 2006-ban azzal intézte volna el a történteket, hogy minek mennek az emberek tűzijátékot nézni…)

Az igazi különbség talán csak most rajzolódik majd ki. Kíváncsi vagyok, 2013-ban fogja-e a Fidesz feszegetni a politikai vagy kormányzati felelősség kérdését a tragikus hóhelyzet tragikus kezelésében. (Na jó, ez költőinek álcázott álkérdés-felvetés.) Azután, ne feledjük, hogy a Fidesz – csak részben sanda politikai számításból – kártalanítást ígért a 2006. augusztusi áldozatoknak és családtagjaiknak, amelyet 2010-től teljesítettek is. Ennek jogosságát nem kívánnám vitatni, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy mindezt a Fidesz azért is csinálta, hogy bizonyíthassa a vihart »kezelni képtelen« szocialisták, illetve az áldozatokat kártalanító Orbán-rezsim morális különbségét.

Nem tudom, vajon most felveti-e a Fidesz a kártérítés ügyét. Szerintem a fideszes kommunikáció inkább a nemzetért folytatott közös erőfeszítéseinkre és a viharokban rutinosan helytálló miniszterelnökünk személyének középpontba helyezésére fog irányulni. Bár – tapasztalva a mai magyar jobboldal egy részének szellemi állapotát, ostoba elméletek iránti veszélyes nyitottságát – az sem lenne meglepő, ha akadna olyan, aki a március 15-i hóviharok okozta káoszt a demokratikus ellenzék „nemzetellenes” tendenciáival is összefüggésbe tudná hozni.”