Kovács Kati volt a sztár, nem Csobot Adél

2012. december 04. 15:06

Amikor megszülettem, más volt ez az ország. Más volt ez az élet. Mindenkinek volt pénze parizerre.

2012. december 04. 15:06
Tóth Csaba Zsolt
HajduPress

„Amikor megszülettem, más volt ez az ország. Más volt ez az élet. Mindenkinek volt pénze parizerre. A kocsmákban rá lehetett gyújtani. Még a tévében is. Az emberek munka után beültek egy-két felesre, beszélgettek egymással. A nők is. A csóknak volt jelentősége. Nem volt mobiltelefon, internet, e-mail, mégis volt kapcsolat. Mindenkit el lehetett érni, ha mégsem, akkor másnap. Senkit nem rúgtak ki indokolatlanul a munkahelyéről (hacsak nem politikai okok miatt, de ez most is így van). Szinte mindenkinek volt munkája. Sok magyar gyerek született. A főnökök, az asszonyok, a férjek nem tudták folyamatosan basztatni az embert, ki lehetett lépni az ajtón. Sok ajtó volt.

Kovács Kati volt a sztár, nem Csobot Adél. Nem volt luxus strandon lenni. Nem volt luxus moziba menni. Nem volt luxus színházba járni. Nem volt luxus vendéglőbe enni. Mindenki megtehette, mindenkinek járt. A villamosok gyakran jártak. A vonatokon olcsó volt a rántotthúsos zsömle. A Balatonon nyaralni személyiségi jog volt. A szerelem vak volt, de nem önző. Kádár gerinctelen volt, de nem harácsolt. Magyarországon egy bank volt, a Nemzeti. A magyar fociválogatott a legjobb négy között volt Európában.

Így volt ez. 40, azaz negyven éve. Azóta nemcsak az én életkilátásaim romlottak, hanem az Öné is, kedves Olvasó, függetlenül attól, hány éves. Minden magyar életkilátása romlott. A magyarok országáé is romlott. Fontos: ez nem komcsi nosztalgia. Ezek a szigorú tények. Az államadósságot meg ne emlegesse senki: nekünk kell azt megfizetni, ráadásul 40 éve még kaptunk is valamit a hitelért. Életet, szabadot, szépet. Ma már nem jár senkinek semmi. A mitológiai vízözön negyven nap és negyven éjjel tartott. Ez az enyém 40 éve tart. Előre félek, mi jön utánam.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 134 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Holesov
2012. december 04. 23:33
Az ilyen hülye menjen Észak-Koreába, ott még nosztalgiázhat. Én is éltem sokat a Kádár renszer alatt, az egy mocskos, igazságtalan diktatúra volt, nem sírom vissza.
regisztrált
2012. december 04. 23:21
Kovacs Kati maga írta a zenét is meg a szoveget is?Ha vannak jó szovegírók és zeneszerzok akkor Csobot is van olyan sztár mint Kovacs Kati.
tarackos
2012. december 04. 22:10
Látom érik egy békemenet Kádár Jancsi bácsi elvtársért...;) Utódja, bár nagyon tehetséges, úgy tűnik csalódást okozott az ő népének ezért visszasírják őt, az eredetit. A forrást. Énjük egy részét. Az még kérdés hová mennek: a megmaradt vagy a hiányzó csontokhoz?
allover
2012. december 04. 21:39
Tehetelen, alkalmatlan, hullámlovas újságíró megkeseredését olvashatjuk? Holnap, előterjesztem a 3,60 Ft/kg kenyér megalkotási rendelet vázlatát a parlamentben, hogy a romlott életkilátású, valamennyi éhenkórász újságíró, aki a sajtókonferencia előtt már 40 perccel a szálloda reggeliző lounge függönyei mögül hatszor fordul teli pofával, mint a hörcsög, úgy érezze magát, mint 40 évvel ez előtt! Vannak kivételek (!) természetesen. A Hajdúságban, egyébként, mióta nevezik, hívják a párizsit "parizernek"? A nyugati határszélen "tartózkodó" megyék lakói átmásztak Hajdúba? Vagy a cikk írója is "nyugati", csak büdösebb volt a meló itt nyugaton esetleg, és emiatt parizerez a sík nyugalomban?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!