„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
Évek óta óriási a felhozatal a közösségimédia-gurukból. Helyettük sokkal nagyobb szükség lenne arra, hogy minden szakmának legyen egy saját meskóbercije.
„Ha nem vagy orvos - gondolom, hogy olvasóim többsége nem az - , akkor is nagyon tanulságos ez az előadás. Egyrészt adott egy, az internetet intenzíven használó kör (e-paciensek) és az ezt a fajta információszerzést elutasító, az információs privilégiumát megőrizni próbáló, konzervatív orvostársadalom. (Nyilván erős általánosításról van szó, hiszen Bercin kívül is akadnak az internetre nyitott orvosok.) Ismerős a helyzet? Nem ugyanerről van szó az iskolákban, vagy a legtöbb munkahelyen is? (Berciék egyébként sajt szakmájukban éppen az e-paciensek és az orvosok közti szakadék eltüntetésén - vagy legalább áthidalásán - dolgoznak.)
Egy másik fontos gondolat, hogy a közösségi eszközök önmagukban nem hoznak létre közösségeket. Ha van egy jó közösséged, akkor használhatod a »tömegek bölcsességét«, de egy szinte véletlenszerűen összeverődött tömegtől ne várj megoldásokat szakmai problémákra. Sokan azt hiszik, hogy mert nyitnak egy Facebook oldalt, azonnal szerveződik köréjük egy közösség is. Nem fog. A közösségépítés strapás dolog, amiben a jó eszközök csak segítenek, de soha nem végzik el helyetted.
Olyan területeken is működhet a több irányú kommunikáció, ahol eddig az elképzelhetetlen volt. A betegek tapasztalataira a legtöbb orvos nem kíváncsi, mert eleve azt gondolják, hogy azok úgyis hülyék. A valóságban bebizonyosodott, hogy sok beteg közös tapasztalatai nagyon is értékesek lehetnek. Nem valami ilyesmiről szól az Okos Vállalat és a Hülye Felhasználók története? Ha lehetséges egy olyan közösség létrehozása, amiben a vállalat és a felhasználók képviselői is jelen vannak, kérdezik, meghallgatják egymást, fantasztikus eredmények születhetnek.”