Udvarias kormány

„Már a kormányváltás első pillanatától olyan elegánsan, kifogástalan modorban és eltartott kisujjal intézték az ország ügyeit, a régi emberek kirúgásától kezdve a magánnyugdíjpénztárak lenyúlásán át a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy és a kultúra megszüntetéséig, hogy az ember szinte a versailles-i udvarban érezhette magát, s ha ehhez hozzávesszük a halk, szelíd és megértő hangot parlamenten kívül és belül, különös tekintettel Kövér házelnökre, aki akárha egy Szomory Dezső-darabból lépett volna elő a finom mondatvezetésével, akkor tényleg már csak a rizsporos paróka hiányzik ennek a társaságnak a fejéről.

Ám most csak a legfrissebb fejleményeket említjük, egyenesen a magaskultúrából, de még véletlenül sem Törőcsik Mari művésznő esetét, akit sikerült Balog miniszternek porig aláznia és meghazudtolnia; mi ennél sokkal örömtelibb eseményekre figyelmezünk. Alföldi Róbert mondja a Magyar Narancsnak adott interjújában, hogy még a szakmai meghallgatása előtt odament hozzá Kerényi Imre, a bizottság egyik tagja, korunk köztudottan leggerincesebb kulturális tényezője, s azt mondta neki, gratulálok a színházához. És nem szakadt le a Nemzeti Színház mennyezete, ami egy épülettől a lehető legnagyobb udvariassági gesztus.”