Nem feltétlenül megnyugtató, hogy a regnáló hatalom olyan árnyaltan indokolja intézkedéseit, ahogyan a jó formában fellépő Rambo rendezte a konfliktusait.
„Nem feltétlenül megnyugtató, hogy a regnáló hatalom olyan árnyaltan indokolja intézkedéseit, ahogyan a jó formában fellépő Rambo rendezte a konfliktusait. Márpedig így járnak el a fideszes politikusok, akik újabban »nyugati minták« követésével magyarázzák javaslataikat. Azért szórakoztató a produkció, mert Orbán Viktortól úgy tudjuk, hanyatlik a Nyugat. Érthetetlen, hogy a kormánypárti képviselők miért kockáztatnak: meglehet, éppen azokat a modelleket vesszük át, amelyek miatt Washington és London, Párizs és Berlin mind élhetetlenebbnek és elviselhetetlenebbnek mutatkozik, miközben Budapest virágzik, mintegy tágítja a jó minőségű élet fogalmi kereteit.
De ettől eltekintve is akad probléma a metodikával. A Fidesz ugyanis úgy viselkedik, mint a hobbi-gasztroforradalmár, akinek ízlik a lecsó és a viszkikóla, s azt hiszi, hogy ha az egyikből kiveszi a paprikát, a másikból a kólát, majd a kettőt összekeveri, akkor Michelin-csillagot ragaszthat a homlokára. A fideszes kollégák azzal hódítanak: nincs semmi probléma a választási regisztrációval, mert az Egyesült Államokban is működik a rendszer.
Hogy idehaza létezik a választói névjegyzék, ott nem, és ha már az USA a példa, akkor esetleg a kampányfinanszírozás, a politikai kultúra és a hatalmi ágak elválasztása is szolgálhatna iránytűként, arról nem esik szó. Jellemző a kampányszabályozás módosítását előirányzó javaslatok indoklása is. Egy dokumentumban hivatkoznak a francia szisztémára és említik meg az olasz és a lengyel példát.”