Gedeon bácsi egy sámlin reszket

„Megvan az értékvita az egészben, jól mondja Ertsey Katalin: a KDNP odvából jön a bűz, a »hagyományos családmodell« zsigeri igenlése, amihez aztán korlátozott képességű figurák keresnek logikus érveket, nemzetfogyást meg ilyeneket. De abba például nem gondolnak bele, hogy a női munkaerő kiesésével másnap összeomlana az ország, hiszen valójában nem érvelni akarnak, hanem önigazolást keresnek, mint a teremtéshívők.

Az emancipáció onnan nézve komcsi furmány, hiszen a szocializmusban vált általánossá a nők munkavállalása, részvételük a felsőoktatásban, és ezzel a képességük, hogy megálljanak a saját lábukon. De a műveltebbje is kényelmetlenül feszeng, mert hát többnyire nem a konzervatív mozgalmak szabadították fel a nőket – ez bizony tényleg progresszív vívmány, amit kénytelen-kelletlen el kellene ismerni. És ez nehezen megy, mert ezzel azt kéne mondani, hogy mégsem fekete-fehér a világ, és a tradíció néha nem több, mint túlhaladásra váró baromság.

De mégsem történt volna meg mindez, ha a Fidesz tanácskozó közösségként működne. Mert akkor megszólal a frakcióban vagy bárhol a pártban egy-két nő, röviden felvilágosítja a jelen lévő buta kosokat az elmúlt száz évről és a politikai kockázatról, és megspórolták volna a pártnak az egész botrányt. Ám ez nem történt meg egészen a parlamenti vitáig. Nem készültek fel rá, nem vették igénybe az állampárt közös bölcsességét. Valahol valamelyik alfahím meghatározta a vonalat, és a nyáj aztán nyomta a gombot, félálomban. Nincs konzultáció semmilyen szinten.”