A feliratkozás nem antidemokratikus, nem részrehajló

„– Mi szükség van egyébként a feliratkozásra?

– Egyfelől feliratkozás több, döntően angolszász országban létezik, használják is, ott nem jelent nehézséget, nem antidemokratikus, nem részrehajló. Másfelől a Velencei Bizottság azt írja elő, hogy olyan törvényeket kell alkotni, amelyek minden állampolgárra egyformán vonatkoznak. Így a választások előtt fel kell iratkozniuk a magyar névjegyzékbe a kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, a külföldön dolgozó magyaroknak, illetve az állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó magyar állampolgároknak is.

– De azt is állítják az ellenzéki megszólalók, hogy a névjegyzékkel nincs semmi probléma, így indokolatlan az itthon élő nyolcmillió magyar választó regisztrációja.

– A 2006-os adatok szerint tízezrével voltak olyan magyar állampolgárok, akik nem szerepeltek a névjegyzékben különböző adminisztrációs hibák miatt. Tehát azzal szemben, amit az ellenzék és szakértői csapata állít, a névjegyzék pontatlan volt. De továbbmegyek: előzetes feliratkozás idáig is létezett. Ha valaki ugyanis nem szerepelt a kifüggesztett névjegyzékben, egy meghatározott időszakban fel kellett vetetnie magát a lajstromba.

– Gondolkodnak-e már a feliratkozási kampány részleteiről?

– Minden attól függ, a szabályozás mit enged meg a pártoknak, mennyit vállal magára az állam ebből a szerepből. Ha olcsóbbá szeretnénk tenni a választást, érdemes elgondolkodni, milyen eszköz lehet bevethető ebben az időszakban. Franciaországban például egyáltalán nincs televíziós pártkampány. Szerintem egy hely van, ahol nem lehet, nem is érdemes szabályozást bevezetni: az internet. A jó hír többek között az, hogy az új jogszabályi háttér arra is lehetőséget adhat, hogy azok az állampolgárok, akiket nem érdekel a politika, megállítsák a küszöbön a kampányt. Hiszen azokat, akik nem regisztrálnak, nem lehet majd felkeresni bizonyos kampányüzenetekkel.”