Harminckét kacsacomb

„Most végre megtudhatta ország-világ, hogy két álnok MSZP-s Geréb és egy – szintén pártbeli – Mata Hari cselszövéséből gazdagodott igazságbeszéddel a magyar politikai folklór. Ettől ugyan még nem világos, miért a közrádióhoz, és nem az ellenzéki médiához fordultak, és hogyan volt bátorsága a rádiónak Gyurcsány tudta nélkül leadni az aranyszavakat, mint ahogyan az sem tiszta teljesen, hogy miért nincs még most sem nevük a pártütőknek. Bár meglehet, amint újra mindenki döglődik majd az unalomtól a demokrata exminiszterelnök körül, és mi is ásítozunk az új választási törvényt olvasva, ezek az apróságok is beszüremlenek majd a magyar, szigorúan politikailag korrekt közbeszédbe.

Úgyhogy ne legyünk türelmetlenek és telhetetlenek. Mert lám, ezúttal az is kiderült Őszödről, ott csak a hevület mondatta azt a nemzet borászával, hogy ha elválik az MSZP-től, ő bizony befejezi a politizálást. Hát nem, nem fejezi be. Mindnyájunk nagy megkönnyebbülésére változatlanul velünk marad, és fázva meg éhezve is őrködik romló jólétünk és a demokrácia fölött. És meglátják, nincs messze az az idő, amikor fehér öltönyben és zöld ingben – hozzá természetesen ízléses, fehér nyakkendő – felül majd a Fradi-pálya lelátójára.”