Az (un)ortodoxia diadala

„A hazai gazdaság – erről korábban is többször írtam – alapvetően nem volt veszélyes helyzetben a kormányváltáskor sem: jelentős külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkezünk, a költségvetés elsődleges egyenlege a kormányváltáskor is nulla közelében volt és adósságállományunk is csak átlagos Európában. Magyarországra a legnagyobb veszélyt eddig is és ezután is az jelentette, hogy adósságának jelentős része devizában áll fenn, illetve forintban kibocsátott kötvényeinek jelentős része is külföldi befektetőknél van, így mindenképpen függünk tőlük. Magyarország számára így az egyik legfontosabb cél az kellett volna, hogy legyen, hogy a külföldi portfolióbefektetőkkel jó viszonyt fenntartva idevonzza a külföldi reálgazdasági befektetőket is, segítségükkel beindítva a növekedést – miközben fenntartjuk az egyensúlyt.

Ennek pont az ellenkezője történt, és ezért került veszélybe Magyarország, nem azért, mert »rosszabb helyzetben voltunk, mint Görögország«. Sikerült egyszerre elijeszteni a portfoliótőke és a reálgazdaság szereplőit, plusz megborítani az egyensúlyt is. Mit kaptunk cserébe? A lakosság jómódúbb része többet keres, és (elsősorban ugyancsak ők) megszabadultak a devizahiteleiktől. Továbbá sikerült elérni, hogy 10-20-30 év múlva az állam terhei jóval nagyobbak legyenek majd, ugyanis a magánpénztári tagok immáron teljesen az államra fognak támaszkodni nyugdíjügyben. (...)

Az elmúlt 2 év tehát (eredményeiben könnyen megjósolhatóan) sikertelen gazdaságpolitikát hozott. Ez 2011 végén összeomló forinthoz, és felrobbanó hozamokhoz vezettek, amely felvetette a finanszírozhatatlanság rémét. Szerencsére Magyarország nagyon nagy (szerintem túl nagy, de képzett közgazdász kollégáim ezzel nem értenek egyet, ez állandó vita tárgya közöttünk) devizatartalékai révén sokáig ki tudja húzni ha kellően unortodox (lásd Argentína) módszereket használ, így az azonnali összeomlás azért nem merült fel, különösen azután hogy 2012 elején a miniszterelnök végre leült a jegybankelnökkel, és visszarántották a szakadék széléről az országot. Ráadásul 2012-ben a kormány nagyon súlyos, teljesen ortodox megszorításokat hajtott végre, főként adóemelések formájában, amelyek kiegyensúlyozták a költségvetést.”