„Gerő - és korábban árnyaltabb érveléssel Gyáni Gábor - szerint akkor antiszemitizmus, ha valaki az 1919-es népbiztosok származásáról megjegyzéseket tesz (mint Romsics is tette), ha a valós adatok mellett nem teszi egyértelművé azok interpretációs lehetőségeit, pontosabban nem jelöli ki saját interpretációjának helyét. Abból a kijelentésből ugyanis, hogy a népbiztosok és helyetteseik körében a zsidó származásúak aránya »a 60, valószínűsíthetően a 70-75%-ot is elérhette« az is következhet, hogy a Tanácsköztársaság a »nem teljesen asszimilált« zsidóság műve volt. Az ilyen mondathoz a magyar tudástárban szerintük kizárólag antiszemita értelmezések tapadnak, Romsics pedig más értelmezést nem kínál fel.
Hamis Gerő érvelése, hiszen maguk az érintettek, tehát a zsidó származásúak közül is nem egy akad, aki azt írja visszaemlékezéseiben hogy »kommunista lettem, mert zsidó voltam« - miért kell az ő narratívájukat teljes egészében kizárni az értelmezési keretből? Csak azért, mert ilyet zsidó mondhat, nem zsidó viszont csak meghatározott értelmezési keretben, nehogy antiszemitának minősüljön? Ha ez a helyzet, honnan tudható, hogy valaki nem zsidó? Hozzá kell tennem, több mint szerencsétlen eljárás Gerő részéről egy korábbi vita egyoldalú idézése: Romsics ugyanis megválaszolta Gyáni említett kritikáját, amiről azonban most semmit sem tudhat meg Gerő cikkének olvasója. A válasz nyilván nem illett az antiszemita-vád értelmezési keretbe. Halkan meg kell egyébként jegyeznem, hogy ha a népbiztosoknak »csak« 60%-uk volt zsidó származású - ez is több mint tízszeres felülreprezentáltságot jelent társadalmi számarányukhoz képest, tehát olyan jelenségről van szó, ami a zsidóság és bolsevizmus közötti kapcsolat elemzésére is feljogosítana, és ezt senkinek nincsen joga ab ovo antiszemitázással ellehetetleníteni.”