Nem szeretném a klasszikus sportújságírói iskolának megfelelően Lampard, Boateng vagy Drogba pillanatnyi formája, esetleg Heynckes vagy Di Matteo stratégiája alapján elemezni a mostani BL-döntőt. Hiszen a labda gömbölyű, és sohasem lehet előre látni, hogy ki lesz az újabb Terry, aki hirtelen felindulásból belelép az előtte állóba egy sorsdöntő mérkőzésen. Az ilyen elemzések sehová sem vezetnek, mindössze öncélú okoskodások. Aztán a meccs végén lehet majd mondani meg írni, hogy ki gondolta volna, meg hogy ettől szép a foci, gigászok csatája, bármi megtörténhet. Hát nem. Már rég nem történhet meg bármi.
Ezért inkább nézzük a dolgok és a fociipar egzaktabb oldalát: a pénzügyeket. Az már untig ismételt dolog, hogy ha a Bayern nyerné a döntőt, akkor az átigazolási szerződések miatt ez neki többe kerülne, mint ha veszít. Kérdés, hogy kell-e nekik a pénz? Annak ellenére, hogy a Bayern gazdálkodása az egyik legkiegyensúlyozottabb az európai top csapatok között, és az elmúlt 6 évben 69%-kal tudta növelni a bevételeit, a Bayern is óriási adósságokkal küzd – 2011-ben ez az összeg 178 millió euró volt. Ezt elsősorban a Bundesligában kiemelkedőnek számító, és soha meg nem térülő játékosvásárlásainak és az Allianz Aréna felújításának köszönheti. Pénz kell, ezért nem mindegy, hogy alakul az esti döntő. Hiszen a játékosvásárlási szerződések miatt a BL-győzelem esetén járó 9 millió euróból a Bayern szinte semmi profitot nem tudna elkönyvelni, az UEFA-tól kapott pénzt át kéne utalnia két Bundesliga-riválisának, a Hoffenheimnek és a Schalke-nak, a vereségért kapott 5,6 millió euró viszont a kasszában maradna. Hogy ez nem sok pénz? Dehogynem. A Bayern egész évi adózás utáni nyeresége 2011-ben 1,3 millió euró volt. Persze a 9 millió euró jól jönne a Chelsea-nek is, amely évek, évtizedek óta veszteséges. Egyszerű halandók számára érthetetlen módon ott nyoma sincs a vállalkozásokra jellemző, profitorientált gondolkodásnak. A Chelsea jobb éveiben 60-70 millió, rosszabb éveiben 80-140 millió eurós adózás előtti veszteséget produkál. De úgy tűnik, Abramovics úrnak semmi sem számít, csak a kék-fehér klub, a tiszta foci meg az utánpótlás-nevelés.
Ez a történet egyik része. A másik, talán ennél is fontosabb, a fogadások. Ez a piac termeli jelenleg a legnagyobb bevételt a modern sportban. A fogadóirodáknak, természetesen. Nekik mi lehet az érdekük? A Bayern partnere a bwin, a világ egyik legnagyobb fogadóirodája, amely mindössze tízéves múltja ellenére már eurómilliárdos üzlet. A bwin oldalán az otthon játszó Bayern győzelmét jósolják. És ez is tűnik a legvalószínűbbnek, ha azt nézzük, hogy a Bayern a házigazda, a Chelsea eleve a gyengébb csapat, amely a Barcelona elleni meccsen begyűjtött sérülések, illetve a sárga- és piroslapok miatt tartalékosan játszik.
A bwin ezért a meccset 1,72-es oddssal adja a Bayern győzelem esetén, 4,4-szeres tétet fizet a döntetlenért. A Chelsea partnere a 188.bet. Ők a meccset 1,68-ra adják a Bayern győzelme esetén, 4,3 a döntetlen és 4,8 a Chelsea-győzelem.
A fogadói szokások egyszerűek, és ez alapján a fogadóirodák érdekei világosak (lásd Becsengetünk és elfutunk - A kockás füzet titka, a 35. perctől). A többség a feltételezett győzteshez húz, és a biztosra fogad, a fogadóirodák tehát akkor tesznek nagy haszonra szert, ha meglepetés következik be. Az online fogadások világában, amikor a meccs közben a TV előtt is lehet fogadni – erre biztatnak a meccs közben és a szünetben villogó reklámok –, ez a meglepetés lehetőleg az utolsó pillanatban következzen be. (Mint a Manchester City bajnoki győzelme.)