„Téved, aki azt gondolja, hogy a kormány az Európai Unió intézményeivel szemben foglal állást. A nemzeti érdekérvényesítés jegyében a kabinet a stabil parlamenti többségre és az aktív szavazók körében jelentős társadalmi bizalomra támaszkodva kizárólag a sérelmesnek és politikailag motiváltnak vélt döntések jogosságát és ésszerűségét vitatja. (...)
A kormány kompromisszumkészségére jó példával szolgálnak az adatvédelmi vagy az igazságügyi törvényekhez a napokban benyújtott módosító javaslatok. Ahogy az egyházügyi törvény kapcsán a jogalkotási konszolidáció már megtörtént, korábban pedig éppen az integrációs szervek állásfoglalásai és a sokak által »kormánybarátnak« titulált Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése alapján a médiatörvényt is több ponton módosították, a további vitás ügyekben is megnyugtató válaszok születhetnek.
Bár az ellenzék rendszerint arról beszél, hogy a kormány minden eszközzel ellehetetleníti a kritikus hangokat, Lázár János Fidesz-frakcióvezető pártfinanszírozási témában kezdeményezett ötpárti egyeztetésre vonatkozó javaslata ugyancsak a konszolidáció szándékát demonstrálja. Mivel a tárgyalóasztalhoz invitálás egyértelműen nem az ellenfél kiiktatásának módszere, az egyeztetésről távolmaradó MSZP és LMP politikusai vélhetően attól tartanak, hogy egy nyílt vitában hamar kiderülne valódi céljuk: minden ésszerű kompromisszum elutasítása, valamint ha belföldről nem megy, akkor legalább külföldi szövetségeseiken keresztül a kormány stabilitásának kikezdése."