„Fontos szempont továbbá a nemdohányzók védelme, nem vitatom, és igen helyes, hogy a füstölők ki lettek paterolva a munkahelyekről, a közintézményekből, a játszóterekről. Ám ezúttal arról beszélünk, hogy ki mit csinálhat szabadidejében, nem kötelezően látogatandó szórakozóhelyeken.
Nem, itt nem a dohányosok egészségéről vagy a nemdohányzók jogairól van szó, hanem arról, hogy a magát felsőbbrendűnek érző küldetéstudatos társulatok úgy érzik, hogy nekik népet kell nevelniük.
Igen, például az SZDSZ.
A kocsmai cigarettázás tiltásának fantasztikus ötlete a liberális oktatási, majd az egészségügyi tárcánál fogalmazódott meg. (Most a szenzációs iskolai kólatilalmat ne is említsük.) Pont az akkori törvény miatt beszerelt, alkalmasint tízmilliós kiadást jelentő ipari elszívók verik most a fejüket a falba egyes kocsmárosok, hogy miért nem szegték meg úgy a szabályt, mint a többiek. Kidobott pénz volt, mostantól minden zárthelyen tilos rágyújtani.”